Keresés

2018. január 16. kedd
Gusztáv
A Nap kel 07:32-kor,
nyugszik 16:29-kor.

Holnap
Antal, Antónia
napja lesz.

Hírlevél

A Természetjáró Fiatalok Szövetsége Hírlevelele 2011 márcusában indult. Mára a TFSZ egyik legfontosabb, kimutathatóan hasznos kommunikációs csatornájává vált. Népszerűsége, a feliratkozók száma hétről-hétre nő. Szeretnénk, ha minden tagszervezetünkből minél többen, de legalább a vezetőségi tagok fel lennének iratkozva a Hírlevélre. A Hírlevél hetente egy alkalommal jelenik meg, rendszerint csütörtök dél környékén

huenfrderu

tegyiottedot2018

    XIX. TEGYOT – TEDOT

TERMÉSZETJÁRÓ GYEREKEK ÉS DIÁKOK ORSZÁGOS

TALÁLKOZÓJA

HELYSZÍN: SOPRON

IDEJE: 2018. JÚLIUS 9 – 12

RENDEZŐ: SOPRON VÁROSI SZABADIDŐSPORT SZÖVETSÉG TERMÉSZETJÁRÓ SZAKBIZOTTSÁG

                                                           9400 SOPRON Ferenczi J.u 2

Ebben az évben a TEGYOT – TEDOT évtizedes hagyományait megtartva új lehetőséget kínálunk azon természetjáró csoportoknak, akik még a versenyzésre nem készültek fel, de szeretnek túrázni, szívesen megismernék városunk szépségeit, környékét, a híres Lövéreket, parkerdőnket. A jelentkező csoportok részére külön programokat állítottunk össze.

Részvételi díj: 23000.- Ft/fő, amely tartalmazza a szállásdíjat 3 éjszakára, étkezést 3 napra és a rendezési díjat.

Két tábor kialakítását tervezzük:

  1. tábor: TEGYOT – TEDOT hagyományos versenyzői számára
  2. tábor: városunk, városunk környéke, parkerdőnk valamint az erdőgazdálkodás iránt érdeklődők számára. Csoportos városnézést idegenvezetővel, erdei túrákat túravezetővel illetve erdészeti bemutatót a Tanulmányi Erdő Gazdaság szakembereivel tervezünk.  Kérjük eziránti igényeket előre jelezni!

Mindkét tábor a SOPRONI GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI TÁBOR –ban kerül elhelyezésre. Itt étkeznek, és innen indulnak a programok.

PROGRAMOK:  

 1, TEGYOT – TEDOT HAGYOMÁNYOS VERSENYEI A TFSZ VERSENYSZABÁLYZATA

ALAPJÁN, 3-5 FŐS CSAPATOK RÉSZÉRE

  • - Nappali tájékozódási verseny
  • - éjszakai tájékozódási verseny
  • - városismereti verseny
  • - elméleti versenyt külön nem hirdetünk, elméleti kérdések a nappali tájékozódási verseny állomásain szerepelnek – pontgyűjtési lehetőségként.

2, TÚRÁK VEZETŐVEL AZ ÉRDEKLŐDŐK SZÁMÁRA:

  • - Éjszakai túra bátorságpróbával - túravezetőkkel
  • - Fedezzük fel Sopron nevezetességeit – idegenvezetővel
  • - ismerkedjünk a térképpel és a tájolóval túravezetők segítségével rövid túrákon, majd rövid önálló tájékozódási gyakorlat

3, ERDÉSZETI BEMUTATÓ A SOPRONI PARKERDŐBEN

4, SOPRON KÖRNYÉKÉNEK MEGISMERÉSE – a buszjegyek és belépők önköltségesek

  • - Fertő tóhoz kirándulás - strandolás
  • - Kecskehegyi kilátó - Tómalomfürdő – strandolás
  • - Károly magaslat és környéke – kalandpark
  • - Brennbergbánya – bányászati múzeum
  • - Fehér Dániel forrás – Fehér Úti Tó

5, ÜNNEPSÉGEK MINDEN RÉSZTVEVŐ RÉSZÉRE

  • - Tábornyitás
  • - Eredményhirdetések, búcsúest, táncház

AZ ÉRDEKLŐDŐ ISKOLÁK, SZERVEZETEK RÉSZÉRE e-mailen nevezési lapot küldünk.

Kérjük a tagszervezeteket, illetve az érdeklődő iskolákat, iskolai csoportokat, baráti társaságokat, hogy küldjenek számunkra egy előzetes, tájékoztató jellegű jelentkezést az igények felmérése é a jelentkezési lapok megküldéséhez 

JANUÁR 30-IG!

 Ebben adják meg számunkra, hogy melyik táborba, várhatóan hány fővel, csapattal jönnének.

Érdeklődni: Majsa Imréné 30/2355026   e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

                                          Ifjúsági Vezetők Országos Találkozója

A Természetjáró Fiatalok Szövetsége elnöksége szeretettel meghív az Ifjúsági Vezetők Országos Találkozójára (IVOT), melyet idén 2017. november 10-12. között Dunabogdányban, a JEKA Sebestyén Ifjúsági Turista Szállóban rendezünk meg. (2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 4.) http://jeka.hu/dunakanyari-szallasok/dunabogdany

Megközelíthető: gépkocsival a szálláshelyig vagy autóbusszal az Újpest - Városkapu autóbusz állomásról Dunabogdány, Kőbánya megállóhelyig.

Ellátást péntek vacsorától vasárnap reggeliig tudunk biztosítani. A szállásra ágyneműhuzatot vinni kell!

Részvételi költség: teljes ellátással felnőtteknek 8000 Ft/fő, diákoknak, hallgatóknak 5500 Ft/fő, mely a helyszínen fizetendő. Nem teljes ellátás esetén a jelentkezési lapnak megfelelően kell fizetni. (A teljes bekerülési költség 11.000 Ft/fő, a különbözetet a TFSZ saját forrásból fizeti.) Szeretnénk, ha az egyesületektől, iskolákból diákok is jönnének, hogy meghallgassuk az ő véleményüket is.

Aki szeretne bármilyen témában előadást, beszámolót, bemutatkozást tartani, kérjük, jelezze a jelentkezési lapon. Laptopot, projektort biztosítunk.

Programtervezet:

  1. november 10., péntek

17.00 – 18.30         Beérkezés, regisztráció, szállás elfoglalása

18.30 – 19.00          Vacsora

19.00 – 19.30         A találkozó megnyitása, bemutatkozás, programok ismertetése

19.30 – 21.00         A Visegrádi-hegység bemutatása, beszélgetés

  1. november 11., szombat

  8.00 –   8.30          Reggeli

 9.00 –  13.00         Előadások és beszélgetések a TFSZ rövid- közép- és hosszú távú terveiről                                                                                                                                                                                    

13.30 – 14.00         Ebéd

14.30 – 17.30         Kirándulás a Khüllenberg-forráshoz

18.00 – 18.30         Vacsora

19.00 – 21.00         A TFSZ jövő évi központi programjai, ITN ajándéksorsolás, kötetlen beszélgetés

  1. november 12., vasárnap

  8.00 –   8.30          Reggeli

  9.00 –   9.30          A találkozó zárása, értékelése                                                                                                                                                                                  

10.00 – 10.30         A szállás elhagyása, hazautazás

A jelentkezési lapokat kérjük, 2017. október 24-ig küldjétek a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.

                                                                                                                                             Lehoczki Zoltán elnök

 

  1. október 7.

A Természetjáró Fiatalok Szövetsége és a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola Dűlőkeresztelő, Környezetünk Épített alkotásainak, Természeti értékeinek Bemutatása Innovatív Teljesítménytúrán (KÉT-BIT) elnevezésű teljesítménytúrát szervez 40/32/12/6,5 km-es távokon.

Részletek:

http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=7762

                           
        éjszakai nappali elméleti városismereti túra összesen
  TEGYOT-TEDOT összevont kategória     hibapont helyezés hibapont helyezés pont helyezés pont helyezés hsz. pont helyezési szám
I. Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolája Kiss Emese, Kovács Léna, Szemere Boglárka, Angyal Mátyás Eger 290 2 766 1 135 1 134 1 -3 2
II. Brassó utcai ifik Vágány Gergő, Papp Gábor, Matulik Bence, Csontos Boldizsár, Tóth Patrik, Rátz Szilárd Budapest XVIII. 162 1 868 2 59,5 3 112 2 -3 5
III. Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola Horváth Klaudia, Pap Szonja, Varga Zsófia, Gangl Felicitász, Hóbor Gergő, Baksa Ferenc Budapest XIX.  392 3 960 3 87 2 87 3 -3 8
                           
                           
  Családi kategória                        
I. Mónika és a 3 királyok Király Mónika, Király Zoltán, Király Zsolt, Jeney Bulcsú Budapest 115 1 196 1 144,5 1 153 1 -3 1
II. Kis család Kis Dániel, Kis Mátyás, Kis László Budapest 115 1 930 2 105 2 80 2 -1 6

PUSZTAMARÓT

A település a 13. században jött létre. Birtokosai eredetileg a Tardos nemzetségbeli Maróti nemesek, a 14. században a Bajóti család volt. Ezt követően királyi tulajdonba került, majd Zsigmond király 1388-ban az esztergomi érseknek adományozta, és a 20. századig érseki birtok maradt. A 14. század végén az érsek vadászkastélyt építtetett a település közelében, a völgyben pedig halastavakat létesítettek.

A mohácsi csatavesztést (1526. augusztus 29.) és Buda elestét (szeptember 12.) követően a törökök végig pusztították egészen Győrig a Dunántúl északi részét. A természet által jól védett Marót térségében sok menekült - köztük a mohácsi csatából visszatérő katonák - és a környék megyéiből származó lakosság sáncolta el magát. A szekérvárral is megerősített település 3 napon át hősiesen védekezett a törökökkel szemben. A törökök végül a Budáról hozott ágyúkkal törték meg a magyarok ellenállását 1526. szeptember 15-én. A végsőkig kitartó védekezők közötti kegyetlen vérengzésben egyes források szerint 20 ezren, a korabeli leírások szerint 25 ezren haltak meg és sokan kerültek török rabságba is.

Feljegyezték Dobozi Mihály Fejér megyei kisnemes esetét, aki lovára kapta feleségét, Farmosi Ilonát és úgy próbált menekülni az őt üldöző török csapat elől. Amikor a kettős teher alatt kifáradó ló roskadozni kezdett, neje könyörgött, hogy ölje meg őt, nehogy török kézre kerüljön, maga pedig meneküljön. Mikor az üldözők már majdnem utolérték őket, a nő hirtelen leugrott a lóról, de férje nem akarva elhagyni őt, inkább keresztüldöfte kardjával, maga pedig hősiesen harcolva esett el. Vida József szép verse erről az emlékhelyen olvasható. A kegyetlen csata helyét napjainkban is "Emberölő-völgy"-nek nevezik.

A történelmi emlékhely középpontja Kovács György fertőhomoki szobrászművész alkotása 2003-ban készült el. A messziről gótikus templom romjának tűnő, valójában szimbólumokkal teli, süttői mészkőből készült alkotás.

A kör alaprajzú emlékmű középpontjában álló, rózsaablaknak tűnő napkerék ősi keleti motívuma itt a szekértáborra utal. A kör közepén boltozattartó pillér emelkedik, melynek testén megelevenedik a csata története rajta a lelki vigaszt nyújtó szerzetessel, a feleségét mentő Dobozi Mihállyal, az Árpád-házi királyaink sávos címerét tartó harcossal, a temetési jelenettel és egy gyermekét mentő asszonnyal. A pillér feljebb kibomlik és virágzó életfává alakul. A kör területén álló pillérek az áldozatok előtt fejet hajtó utódok, egyúttal az életfa kisarjadó ágai. A két hátulsó pilléren pergamenek jelennek meg Kisfaludy Károly Mohács című verséből vett idézettel. Ezekről indul a múltat a jelennel összekötő két boltív ugyancsak az életfa ágaira emlékeztetve. A jobb oldali pilléren megjelenik a menekülőkkel tartó pálos szerzetesek jelképe, az íves egyenlő szárú kereszt, a bal oldali pilléren pedig az emlékhelyet kialakító erdészek tölgyfalevél jelképe látható.

A települést az 1945 utáni kitelepítésekig sváb anyanyelvű lakosság lakta kis számban, majd helyükre bányászokat telepítettek be, kik lassanként hagyták el otthonaikat, beköltözve a közeli Tatabánya vagy Oroszlány bányászlakótelepeinek egyikébe. A falu az 1970-es években néptelenedett el végleg, emlékét temetője őrzi.

Pusztamarót, mint úttörőtábor

Az elnéptelenedett településen 1978-ig a Honvédelmi Minisztérium tartott fenn egy honvédségi objektumot, amit 1978 nyarán a budai járási pártvezetés döntése alapján Solymár Nagyközség Tanácsa vehetett át, járási úttörőtábor kialakítása és üzemeltetése céljából. A tábor központja az egykori falu régi, 3 termes iskolaépülete lett, amelyen az átvételkor egyetlen ép tetőcserép vagy ablaküveg sem volt. A tábor létesítéséhez 12 darab, tízszemélyes katonai sátrat és 60 darab emeletes vaságyat biztosított minden évben a honvédség, a megfelelő matracokkal és ágyneműkkel; számos egyéb berendezést – köztük egy akkor korszerűnek számító napkollektoros zuhanyzó egységet – a solymári üzemeltetés telepített a területen.

A község utolsó, düledező vályogházait a tábor megnyitása előtt rombolták le, közbiztonsági okokból, nehogy oda kétes elemek költözhessenek be. A település abban az időben kiépített villanyvezetékkel és transzformátor-állomással, valamint önálló vízművel rendelkezett, amelyről megfelelő minőségű ivóvízzel lehetett ellátni a tábort. A pusztamaróti tábor fenntartásának és üzemeltetésének jogát csak az 1990-es évek második felében, nem teljesen tisztázott körülmények között vesztette el Solymár Nagyközség Önkormányzata.

Pusztamaróton átvezet az Országos Kéktúra 11-es számú szakasza, Lábatlanról a piros sáv turistajelzés és a Kinizsi Százas teljesítménytúra útvonala. A történelmi emlékhely mellett esőbeálló, turistapihenő és információs tábla található. Közelében működik a Sólyomfészek ifjúsági tábor.

GERECSE TÁJVÉDELMI KÖRZET

Pusztamarótot körülölelő táj a Gerecse Tájvédelmi Körzet része, melyet 1977-ben alakítottak ki.

 

Természeti értékek

A Gerecse felszínközeli képződményeinek felépítésében a triász mészkő uralkodik. E kőzet mellett viszont helyenként jelentős tömegben fordul elő a jura mészkő, amely kiemelkedően gazdag fosszíliákban. A 90-es évek egyik, országhatárunkon is túlnyúló jelentőségű ősmaradványa egy őskrokodil is ebből a kőzetből került elő Lábatlan külterületén. A földtörténeti középkor imént említett képződményei mellett a negyedidőszaki pleisztocénben keletkezett édesvízi mészkő is kiemelkedő értékeket őrzött meg, különösen növényi maradványok vonatkozásában.

Az imént vázolt földtani felépítésének köszönhetően a hegységben számos rövidebb-hosszabb barlang található, melyekből eddig közel 455-öt tártak fel a kutatók. Néhány barlang páratlan gazdag régészeti-őslénytani lelőhely, ritka denevérfajoknak vagy nagyszámú denevér-kolóniáknak ad otthont.

A Gerecse-hegység flórája földtani felépítéséből adódóan szegényebb a szomszédos Pilisénél és a Vértesénél. A hegység leggyakoribb, legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cseres-tölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, illetve a magasabb régiókban a szubmontán bükkösök. Ezek mellett kisebb kiterjedésű, de a Gerecse arculatát döntően meghatározó növénytársulások még a területen a törmeléklejtő erdő, sajmeggyes karsztbokorerdő, szubmediterrán lejtősztyepp és a nyílt mészkősziklagyep.

A hegységben barangolva több értékes növényfajokkal találkozhatunk, mint a borbás-kerep, borzas len, sárga kövirózsa, magyar zergevirág, sugaras zsoltina, turbánliliom, vagy a csinos árvalányhaj. A fokozottan védett növényfajok közül a Kárpát-medencei bennszülött növényfajunk a magyarföldi husáng a legjelentősebb érték, de találkozhatunk bíboros sallangvirággal is.

A térség állatvilágából kiemelhető a denevérfauna és a madárvilág gazdagsága. A számos védett denevérfajból fokozottan védett a kereknyergű patkósdenevér, csonkafülű denevér, nagy patkósdenevér, nagyfülű denevér és a nyugati piszedenevér. Előfordulnak még egyéb jellemző emlősfajok is, mint például a nagy- és mogyorós pele, a vidra, a vadmacska és a borz.

A hegység madárvilágának fészkelő fajai közül a fokozottan védett fekete gólya, barna kánya, vándorsólyom, kígyászölyv, rétisas, parlagi sas, uhu, gyöngybagoly, fehérhátú fakopáncs, hamvas küllő, gyurgyalag, örvös légykapó és a bajszos sármány a legértékesebbek. Sajnos az utolsó évtizedben a hegységből, mint fészkelő faj eltűnt a kerecsensólyom és a kövirigó.  

A kétéltűek és hüllők közül a zöld levelibéka, a barna varangy, az erdei béka, a vöröshasú unka, valamint az erdei- és rézsikló, a zöld gyík és a lábatlan gyík egyaránt előfordul a területen.

Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők

Környezeti veszélyeztetések szempontjából a Gerecse-hegység meglehetősen heterogén. A veszélyt jelentő tényezők a hegység peremvidékein jelentkeznek nagyobb számban. A legjelentősebb problémák között kell említeni a hegylábi területek egyre jobban fejlődő agglomerációját (Bicske, Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog) és a velük járó szennyezését és tájképromboló hatást.

A térségi bányaművelések során a karsztvízszint mesterséges süllyesztésével (folyamatos vízemeléssel) elapadtak a források, de ezen negatív hatás jelentős mértékben csökkent az elmúlt évtizedben, illetve az első alacsonyabban fekvő források 2002-ben újra „megszólaltak” (újra folyik a vizük).

A geológiai értékek védelme céljából korlátozott a sziklamászási lehetőség (Tardos, Süttő, Lábatlan, Tatabánya és Bajót közigazgatási határában), és a barlangok, zsombolyok legnagyobb részét az elmúlt években és napjainkban is futó projekt keretén belül lezárta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A botanikai értékek közül a magyarföldi husáng szorul speciális védelemre a tájidegen muflon kártétele miatt. A fokozottan védett növény ősi élőhelyét szögesdrót kerítéssel kellett bekeríteni.

Az állattani értékek közül a Pisznicén fokozottan védett kőfejtőben több évtizeden át kerecsensólyom, napjainkban rendszeresen fészkelő vándorsólyom élőhelyét közel 35 éve éjjel-nappali őrszolgálat őrzi költési időszakban.

GERECSE NATÚRPARK

http://www.naturparkok.hu/webimages/images/programok/gerecse-naturpark.png

A kihirdetés éve: 2013.

Területe: 29 településen 79.611 hektár, lakossága mintegy 162 ezer fő.

Jelmondata/mottója: „Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik…

A hegység középső és nyugati fele 1977 óta a Gerecsei Tájvédelmi Körzet részét képezi, de az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 Madárvédelmi illetve Természet-megőrzési Területek sorába csaknem a teljes hegység és peremvidéke beletartozik. A Gerecse zavartalan hegyvidékén, a dunai szigetvilág ártéri erdeiben, mocsárrétjein vagy a Magyarország legjelentősebb karsztforrás-csoportjának számító tatai források környezetében számos növény- és állatritkaság maradt fenn napjainkig, de a tatai tavak térségében több tízezres vonuló madárcsapatokban is gyönyörködhetünk.

Természetföldrajzi, természeti és táji jellemzői

A Dunántúli-középhegységet északkeleten a Dunazug-hegység zárja le. Ennek a hegységnek a részét képezi a Gerecse-hegység is, amelyet északon a Duna folyama, keleten a Zsámbéki-medence, délnyugaton a Tatai-medence, míg nyugaton a Kisalföld határolja. A Gerecse-hegység három részre osztható, ezek: a Nyugati-Gerecse, a Központi-Gerecse és a Keleti-Gerecse.

A Gerecse röghegység a Dunántúlon, a Dunazug-hegység háromszög alakú, legnyugatibb része. Átlagos magassága 400 méter. Területe 850 km². Legmagasabb csúcsa, a Nagy-Gerecse 634 (másutt 633) méter magas. Túlnyomórészt dachsteini mészkő, kisebb részben felső triász dolomit alkotja. Üledékes építőanyagainak (mészkő, homokkő, agyag, márga) helyi formái közül nevezetesek a mészkő barlangjai, a jura-mészkő „vörösmárványa”, az eocén, oligocén rétegek szénbányái, a cement alapanyaga, a márga, a Dunára néző lejtők vastag löszrétegébe vágott mély utak, löszfalak. 

Kevesen tudják, hogy a Bükk és Bakony után barlangokban a leggazdagabb hegységünk, a barlangászok napjainkig mintegy 455-öt tártak fel.

Domborzata szerkezeti árok, hegyközi medence töréses szerkezet, kiemelt fennsíkokkal. A hegyet karsztosodó mészkő épít fel. Táj- és természetföldrajzi adottságai folytán elsősorban erdőgazdasági hasznosítású terület. Növényzete Pilis-Gerecse flórajárás, melynek erdőtársulásai között a bükkösök, gyertyánosok, kocsánytalan tölgyesek, cseres kocsánytalan tölgyesek és karsztbokor erdők váltakoznak. A lágyszárú fajok között fellelhető a nagyvirágú ibolya, pirosló hunyor, hölgymálfélék. Erdőgazdasági tájban zömében időskorú keménylombos állományok uralkodnak. Talaja közel 85-90%-ban mészkövön képződött rendzina és 10%-a az eróziós völgyekkel tagolt medencében a barna erdőtalaj. Fizikai összetétele vályog, kedvező vízgazdálkodási tulajdonságokkal.

A Gerecse a hazai középhegységeink sorában kissé tán méltatlanul mellőzött kirándulóhely, pedig minden oldalról városok veszik körül: Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Zsámbék, Bicske és a fővárostól is alig 40 km-re fekszik. A nagyközönségtől egykor elzárt „kormányzati vadászterület” nagykiterjedésű, zavartalan erdőségei megannyi természeti értéket, kulturális látnivalót rejtenek, kőbányái, régészeti lelőhelyei pedig évezredek emberi kultúrájáról regélnek… És ki ne ismerné Vértesszőlős világhírű előember leletét, a 350 ezer évvel ezelőtt itt élt „Samut”?

Kulturális és társadalmi jellemzői

A Gerecse Natúrparkot nyugatról és északról csaknem egymásba épülő települések szegélyezik, itt helyezkednek el a natúrpark városai: a közel 70 ezres Tatabánya, a majd 25 ezres Tata, majd a Duna mentén Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát. Köztük, de főleg a Gerecse völgyeiben és magaslatain kisebb-nagyobb falvak találhatók, melyekben váltakozva magyar-német-szlovák ajkú közösségek élnek. A történelem viharai nyomán alakult ki ez a változatos nemzetiségi kultúrájú nép, leginkább az 1700-as évek betelepítései nyomán.

A többnemzetiségű kultúra gazdag hagyományokat őriz, valódi élmény részt venni egy-egy sváb vagy szlovák ünnepségen, de a magyar népzenének és néptáncnak is kiváló hagyományőrző közösségei működnek, főleg Tatán.

A natúrpark turisztikai kapuja, szervezőközpontja Tata, ahol egymást érik a különböző fesztiválok, találkozók és számos kiváló szálloda, étterem fogadja az idelátogatókat. A többi város elsősorban ipari-termelési központként ismert, de a natúrpark adta lehetőségeket is igyekszenek kihasználni, hogy megmutathassák ennél jóval sokrétűbb és turistacsalogató mivoltukat.

Vértesszőlősön található Európa egyik legősibb (mintegy 350 ezer éves) emberi lelete. A térség barlangjaiban feltárt számos őskori lelet azt bizonyítja, hogy az ember mindig is kedvelt vidéke volt ez. A ma is látható emberkéz alkotta építmények legrégibb emlékei a római korból származnak, az Duna-menti egykori Limes katonai létesítményei a Világörökség listájára kívánkoznak. Sok évszázad múltját őrzi a Tatai Vár, a tatai Esterházy-kastély, vagy Bajnán a Sándor-Metternich kastély, de legrégebbi templomaink is szép kultúráról és viharos évszázadokról regélnek.

 

A Gerecse Natúrpark főbb turisztikai célpontjai:

  • - a tatai Öreg-tó és környéke
  • - Tatai Vármúzeum
  • - a Tatabányai Múzeum
  • - Vértesszőlősi Előember Telep
  • - Neszmélyi hajóskanzen
  • - Tatabányai Ipari skanzen;
  • - Bajnai Sándor-Metternich kastély
  • - Tardosi Malom-völgy
  • - Lábatlani Gerenday Arborétum
  • - agostyáni Arborétum;

 

Tudja-e, hogy

  • - Több Duna-menti település határában (Nyergesújfalu, Tokod, Tokodaltáró) az egykori római Limes több őrtornya, castruma látható, melyek a teljes hazai Duna-szakasz menti hasonló létesítményekkel együtt az UNESCO világörökségi listájára kerülhetnek?
  • - Tatán, a „Vizek Városában” naponta mintegy 40 ezer m3kristálytiszta karsztvíz tör fel?
  • - A Tatai Kálvária-domb szabadtéri geológiai múzeumában egy alig néhány hektáros területen több, mint 200 millió év földtörténeti fejlődése tanulmányozható?
  • - Süttőn, a 10-es főút mentén áll az ország egyik legnagyobb hársfája, a 400 éves Rákóczi hárs? Kerülete több, mint 6 méter.
  • - A tatabányai Kő-hegyen 1907-ben emelt Turul emlékmű Európa legnagyobb madár alakzata? Szárnyainak fesztávolsága 14 méter.
  • - Az Európa-szerte használt kocsi elnevezése a natúrparkban elhelyezkedő Kocshoz kötődik?
  • - A tardosi, dunaalmási és süttői kőbányászat és kőfaragás a középkor óta a mai napig fennmaradt, országos hírű mesterség?
  • - Dunaalmáson van eltemetve Csokonai Vitéz Mihály szerelme, Lilla?
  • - A Gerecse Natúrpark logójában szereplő hegy a bajóti Öreg-kő vonulatát mintázza? Ez a megye legrégebbi (1941 óta védett) természetvédelmi területe.

A GERECSE BARLANGJAI

A Gerecse nevezetes barlangjai:

A Pisznice-barlang a Gerecse területén található fokozottan védett barlang. A Gerecse hat fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Keselő-hegyi-barlang után a hegység második leghosszabb barlangja.

A Gerecse hegység központi részén emelkedő Pisznice sziklás, déli oldalában nyílik. A felső triász mészkőben kialakult üregrendszer hosszúsága 560 méter, így ez a barlang a hegység egyik legnagyobb üregrendszere. A jellegzetessége, hogy a járatok közel vízszintesen egymás mellett, illetve egymás alatt párhuzamosan futnak.

A felső szinti járatok tágasak, az alsók szűkek, a szinteket szűk csatornák kötik össze, a barlang termálkarsztos jellegét nagy horizontális kiterjedése, a gömbkupolák, a kalcit- és borsókőkiválások bizonyítják. A barlang cseppköveit sokszor megrongálták.

Bejárata lezárt, látogatásához engedély és alapfelszerelés szükséges. A denevérek téli nyugalmi időszakában látogatása tilos.

Az első írásos említése Fényes Elektől, 1848-ból származik.

A GERECSE JELLEMZŐ ÉLŐHELYEI

A Gerecse-Pilis-Budai hegyek a Dunántúli középhegység flóravidék pilisi flórajárását képezi. Erdőtársulások tekintetében a középhegység alacsonyabb helyein cseres-tölgyesek, feljebb gyertyános-kocsánytalan tölgyesek a zónális társulások. Bár a csapadék mennyiség elegendő, annak évi eloszlása és egyéb éghajlati elemek kontinentális jellege nem teszi lehetővé a zónális bükkösök kialakulását, elterjedését. A tájban bőve van ugyan bükk, mely azonban mikroklimatikus mészkő alapkőzettesten és északi kitettségében, tehát extrezonálisan fordul elő. Gyakori az elegyes karszterdő letörpült bükkel és virágos kőrissel. Ez átmenetet jelent a területen található legmelegebb mikroklimájú karsztbokor erdő erdőtársulás felé. A táj őshonos fajtái közül a fenyők hiányoznak, valamint az ezüsthárs és szelídgesztenye. Rajtuk kívül valamennyi lombos fafajunk előfordul. A hegység endemikus reliktum növénye a magyar földi husáng.

A hegység morfológiai, földtani-talajtani és meteorológiai adottságai a különböző "madár-élőhelyeinek" kialakulására és eloszlására kedvező hatással voltak. Ezen változatos élőhelyek jelentős és fajban gazdag ragadozómadár-állomány kialakulását vonzották magukkal. Madaraunk számára a legfontosabb élőhelyek a hegységben az alábbiak:

  • - Mészkő- és dolomitrögök erdő állományai:
  • - Pados sziklafalak: Legszebb, legértékesebb és legismertebb előfordulásai: Természetes alakzatok: Tarjáni Pes-kő; Bajóti Öregkő; Tatabányai Szédítő; Héregi Fehér-kő.
  • - Kőbányák: Jól ismert példái Pisznice, Kecskekő, Sárkánylyuk, Kis-Gerecse és az Eménkes bányái. A fészkelő, telelő, és éjszakázó fajok számára jelentős, pl.: kerecsensólyom, kövirigó, holló, uhu, vándorsólyom, hajnalmadár.
  • - Mesterséges sziklafalak: tatabányai Keselő; tardosi Bánya-hegy; lábatlani Sárkánylyuk
  • - Sziklagyepek: Ez talán a legveszélyeztetettebb növénytársulása a Gerecsének. Jellemzően az Asszonyhegy, Nagy-Teke, Nagy-Pisznice és a Kis-Gerecse említhető. Jelentős táplálkozóterületek, illetve fészkelőhelyek (kígyászölyv, bajszos sármány).
  • - Karszt-bokorerdők:
  • - Löszlegelők, kaszálók és rétek:
  • - Patakvölgyek

 

JELLEMZŐ NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFAJOK

Képtalálat a következőre: „bajszos sármány”

Barna%20k%C3%A1nya

bajszos sármány

barna kánya

Képtalálat a következőre: „bíboros sallangvirág”

Képtalálat a következőre: „borbás kerep”

bíboros sallangvirág

borbás-kerep

Képtalálat a következőre: „borz”

Képtalálat a következőre: „borzas len”

borz

borzas len

Képtalálat a következőre: „csinos árvalányhaj”

Kapcsolódó kép

csinos árvalányhaj

erdei béka

mema_140305_4

Képtalálat a következőre: „erdei sikló”

csonkafülű denevér

erdei sikló

Képtalálat a következőre: „fehérhátú fakopáncs”

Black Stork

fehérhátú fakopáncs

fekete gólya

200px-Tyto_alba_close_up

Képtalálat a következőre: „hajnalmadár”

gyöngybagoly

hajnalmadár

Corvus_corax

Képtalálat a következőre: „kígyászölyv”

holló

kígyászölyv

Dzięcioł zielonosiwy

medium

hamvas küllő

kerecsensólyom

3690842057_5c4256fd6d

Kapcsolódó kép

kövirigó

lábatlan gyík

Képtalálat a következőre: „magyar zergevirág”

mogyorospele2

magyar zergevirág

mogyorós pele

1285057587

nagy%20pele2

nagy patkósdenevér

nagy pele

Képtalálat a következőre: „magyarföldi husáng”

240px-Vespertilion_bechstein

magyarföldi husáng

nagyfülű denevér

Képtalálat a következőre: „viola riviniana”

Bence

nagyvirágú ibolya

örvös légykapó

Kaiseradler_Aquila_heliaca_amk

Képtalálat a következőre: „pirosló hunyor”

parlagi sas

pirosló hunyor

Fájl:Seeadler-flug.jpg

Kapcsolódó kép

rétisas

rézsikló

Kapcsolódó kép

Képtalálat a következőre: „sugaras zsoltina”

sárga kövirózsa

sugaras zsoltina

Képtalálat a következőre: „turbánliliom”

Uhu%2001

turbánliliom

uhu

http://users.atw.hu/kaloistvan/Macskak/vadmacska.htm&usg=__KH1zUNl8iE7LYKbTLRng4ZUSL2Q=&h=225&w=300&sz=23&hl=hu&start=0&zoom=1&tbnid=SuVw6gnlrLueUM:&tbnh=121&tbnw=151&prev=/images?q%3Dvadmacska%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DG%26rlz%3D1T4GGLL_huHU371HU372%26biw%3D963%26bih%3D421%26tbs%3Disch:1&um=1&itbs=1&iact=hc&vpx=697&vpy=112&dur=1875&hovh=180&hovw=240&tx=116&ty=102&ei=jo8gTZDIAcG28QO8rZyCBw&oei=jo8gTZDIAcG28QO8rZyCBw&esq=1&page=1&ndsp=10&ved=1t:429,r:4,s:0">ANd9GcQoSRJbIcndncig9xVkv1wpS-q7XNVJrEdODCmsABwD8sXVxwn4

vandorsolyom%202

vadmacska

vándorsólyom

saukko-7529

Képtalálat a következőre: „vöröshasú unka”

vidra

vöröshasú unka

Képtalálat a következőre: „gyurgyalag”

 

gyurgyalag

 

Ezek mellett az elméleti kérdések térkép és térképjel ismeretből, általános tájékozódási és túravezetési ismeretekből lesznek.

Kedves Csapatvezetők, Rendezők, Vendégek!

Közeledik a Tegyot-Tedot kezdete, engedjétek meg, hogy néhány fontos információt megosszak veletek.

  1. Szállás

Fontos, hogy a szálláshoz ágyneműhuzatot mindenkinek magának kell hozni, tehát párnahuzatot, lepedőt, paplanhuzatot (vagy hálózsákot). Párna, pléd van az ágyakon. A szállás 4-8 fős házakban lesz, de úgy osztottam be, hogy a családok, csoportok együtt lehessenek. Aki sátorban alvást jelölt be, de az időjárás miatt esetleg meggondolja magát, a különbözet helyszínin kifizetésével át tud menni házba. A különböző kütyük töltéséhez elosztót érdemes hozni, mert a házakban csak egy konnektor van.

  1. Étkezés

Az étkezés hétfőn vacsorával kezdődik, tehát ebédről, úti csomagról mindenki magának gondoskodjék. Szombaton pedig reggeli után van a hazaindulás. A táborban lesz egy kis büfé, üdítő, csoki, ásványvíz stb. kapható lesz.

  1. Megközelítés

A tábor ajánlott megközelítése gépkocsival a következő (bár kis kerülő, de az út minősége lényegesen jobb, mint a másik oldalról): Tata felől az Agostyáni úton vagy Tatabánya felől Tarjánon keresztül Tardos faluig kell menni,  itt kell balra, Süttő felé fordulni. Bikolpusztán, a 6-os kilométertábla után lesz egy éles bal kanyar, ahol jobbra kezdődik egy erdészeti út sorompóval (nincs lezárva). Ez viszonylag jó minőségű, nagyjából aszfaltozott, de helyenként néhány 10 méteres szakaszon hirtelen rosszabb lesz. Vízválasztó nevű helynél egy kicsit kiöblösödik az út, parkoló is van ott és a jobb minőségű út jobbra megy. Itt kell egyenesen tovább jönni a földúton, ami egyben a kék jelzés is. Ez már rosszabb minőség, kátyús, nyomvályús, alacsonyabb kocsiknál esetleg kiszállhatnak az utasok. Viszont csak 800 métert kell kibírni és az emlékmű után már ott a tábor. Kérem a kocsikkal érkezőket, hogy 11 óra előtt ne jöjjenek, ez után már ott lesz a fogadóbizottság.

A vonattal érkezőket kérem így jöjjenek: Semmelweis 11.25-re (Déliből indul 10.20), Brassó utca 12.25-re (Déliből indul 11.20). A találkozó pólója lesz rajtam, arról lehet majd megismerni. Ha kések néhány percet, ne essetek pánikba. Tata vasútállomáson kell leszállni (Tóvároskert után)

A később érkezőket, vendégeket kérem, hívjatok, hogy mikor és mivel érkeztek, hogy tudjuk egyeztetni, mindenkihez lemegyek Tatára, aki kéri.

  1. Elméleti verseny

    Felkészítő anyag Tegyot-Tedot

    Az elméleti versenyhez való felkészüléshez (de egyébként is olvasgatás céljára) küldöm a mellékelt összefoglalót a környékről, a Gerecséről. Olvassátok el, érdemes. Amit tudtok, jegyezzetek meg belőle, mert a versenyen persze nem lehet használni.
  1. Egyéb

Ha az időjárás engedi, lehetséges, hogy a tatai strandot meglátogatjuk, fürdőruhát ne felejtsétek otthon.

Bármi probléma, kérdés, kérés van, mentsétek el a telefonszámomat: 20/9822-363

Jó készülődést mindenkinek.

Lehoczki Zoltán

 

A Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozója idén július 3-8-ig kerül megrendezésre Pusztamaróton.
A korábbiakhoz képest lesznek újdonságok, új programok is. Nem csak versenyezni lehet majd, hanem a természet- és környezetvédelem, illetva helytörténet iránt érdeklődő, túrázni szerető fiatalok számára is szervezünk programokat.

Részletek a szórólapon.

28. TEGYOT - TEDOT

Természetjáró Gyerekek és Diákok Országos Találkozója image001.jpgHelyszíne:  Pusztamarót, Marót-hegyi Sólyomfészek tábor  Ideje:                                  2017. július 3-8.

Rendező:            Természetjáró Fiatalok Szövetsége

a Gerecsei Tájvédelmi Körzet közepén, a legközelebbi lakott településtől kilométerekre  tiszta vizű hegyi patak mellett, egy erdei tisztáson.

Ebben az évben a hagyományos programok mellett szeretnénk megszólítani azokat a fiatalokat is, akik túrázás közben történelmi-helytörténeti, illetve

természetvédelmi-környezetvédelmi területen is szeretnék bővíteni ismereteiket.

Várható részvételi díj (szállás, étkezés, helyi közlekedés, rendezési díj):

Faházban                            26 000 Ft/fő                       Tagszervezetek részére               24 000 Ft/fő Saját sátorban         22 000 Ft/fő                             Tagszervezetek részére               20 000 Ft/fő

Két altábor kialakítását tervezzük: 

  1. altábor: TEGYOT-TEDOT hagyományos versenyzői számára

Az altáborban résztvevőknek az összetett verseny hagyományos versenyszámaiban (lásd alább) kötelezően kell részt venniük, a többi programban a részvétel előzetes jelentkezéssel történne.

  1. altábor: természet- és környezetvédelem, helytörténet iránt érdeklődő, túrázni szerető fiatalok számára

Az altáborban résztvevőknek a versenyeken csak előzetes jelentkezés szerint, esetleg kísérővel vehetnek részt, az összetett versenyben nem szerepelnek. Minden más program nyitott számukra. Egyes túrákat a versenyekkel párhuzamosan csak számukra indítunk kísérővel.

PROGRAMOK

  1. 1.TEGYOT-TEDOT hagyományos versenyei a TFSZ versenyszabályzata alapján – a hagyományos találkozó versenyzői részére kötelezően, érdeklődők számára előzetes jelentkezés esetén

városismereti verseny          

Tata                        

elméleti verseny                     

Pusztamarót       

nappali tájékozódási verseny 

Pusztamarót       

éjszakai tájékozódási verseny 

Pusztamarót       

teljesítménytúra                     

Pusztamarót       

  1. 2.Túrák vezetővel, korlátozott létszámmal (szigorúan védett természetvédelmi területen) minden résztvevő részére, a korlátozott létszám miatt csak előzetes nevezéssel –egyeztetés alatt az illetékes nemzeti park igazgatósággal

Pisznyice kőbánya 

                   Pisznyice barlang                      

Túrák vezetővel az érdeklődők számára

Éjszakai túra - bátorságpróba

Kisgerecse kőbányái

Óriások asztala

Tájékozódás a tábor közvetlen környezetében

Tatai városismereti séta idegenvezetővel

 

  1. 3.Kulturális programok (pénzügyi lehetőségeink függvényében) minden résztvevő részére

Tatai Vármúzeum 

ELTE Tatai Geológus Kert - Természetvédelmi Terület és Szabadtéri Geológiai Muzeális Közgyűjtemény       

                 Vértesszőlősi Régészeti kiállítóhely (Őstelep; Samu; előember)          

                  Vértesszőlős tájház                 

Aggostyán Ökofalu (őshonos háziállatok bemutatója, biogazdálkodás, középkori falu rekonstrukciója, 15. századi fogadó hangulata)

                   Aggostyán arborétum            

Csillagászat: előadás + bemutató Vetítések, előadások: 

  • Gerecse földrajza, élővilága, bányászata
  • Marót falu története, Maróti csata
  1. 4.Sportversenyek minden résztvevői részére

Foci és tollas bajnokság (megfelelő létszámú jelentkező esetén) Svédpálya, mini tájékozódási pálya a tábor körül

  1. 5.Ünnepségek minden programcsomag résztvevői részére

Tábornyitás

Eredményhirdetések, záróbuli 

Nevezni a később készülő nevezési lapon lehet awww.tfsz.hu honlapon, további információk később. 

Kérjük tagszervezeteinket, illetve az érdeklődő iskolákat, iskolai csoportokat, baráti társaságokat, hogy küldjenek számunkra egy előzetes tájékoztató jellegű jelentkezést az igények felmérésére. Ebben adjátok meg számukra, hogy melyik altáborba várhatóan hány fővel, csapattal jönnétek, illetve azt hogy milyen irányú ismereteket, előadásokat fogadnátok szívesen, milyen programokon vennétek részt. A Találkozó programját ezek figyelembe vételével véglegesítenénk.

Az előzetes jelentkezés csak az igények felmérésére szolgál, nem kötelez semmire.

Érdeklődni Lehoczki Zoltán (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0620/9822363)

Az Ifjúsági Természetjárásért Életműdíjak, Díjak és Emlékplakettek átadása

 

p3040461 eredmny

Ifjúsági Természetjárásért Emlékplakett kitüntetésben részesült Juhász Árpád a Kispesti Gábor Áron majd a Kispesti Ady Endre Általános Iskolák nyugalmazott testnevelő tanára.

A díjat átadta: Németh Imre, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökségi tagja

Juhász Árpád 1995-ben kapcsolódott be az ifjúsági természetjárásba, tanítványaival rendszeres résztvevője volt a Gémes TE által szervezett kerületi szintű túráknak, versenyeknek. A Gábor Áron Iskolával 1995-től 2007-ig a kerületi túrapontversenyen 12-ből 11 alkalommal nyerték el az éves összesített első helyezésért járó kupát. Új iskolájában is azonnal megkedveltette a gyerekekkel a túrázást, rendszeresen részt vettek a kerületi nyílt túrákon és a budapesti tájékozódási versenyeken. Az Ady Iskola csapata 2015-ben megnyerte a TEGYOT összesített versenyét.

 

Ifjúsági Természetjárásért Emlékplakett kitüntetésben részesült Vizi Tibor a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola természetismeret- biológia- történelem szakos tanára.

p3040459 eredmnyA díjat átadta: Németh Imre, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökségi tagja

Vizi Tibor tanárként a tanulók környezettudatos nevelésére törökszik. A természet szeretete és a természetjárás a magánéletének is része. Az iskolában is bekapcsolódott a természetjárást népszerűsítők közé, az iskolai szervezésű túrákon többször vállalt túravezetést. A TFSZ és a Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola közös rendezésű Dűlőkeresztelő teljesítménytúrájánál aktív szerepet vállal. 2011-től napjainkig ő járja be előzetesen a túrák útvonalát, és igen igényes, szakmailag alapos, szinte irodalmi igényű útvonalleírásokat készít. 

Ifjúsági Természetjárásért Díj kitüntetésben részesült Tóth Tibor a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára.

p3040477 eredmnyA díjat átadta: Kovács Dezső, a Természetjáró Fiatalok Szövetsége tiszteletbeli elnöke

Tóth Tibor 1988 óta a szentesi gimnázium tanára, ahol ekkortól rendszeressé váltak a vízitúrák, gyalogtúrák. 1991-ben egy 8 kenuból álló saját hajóparkot hozott létre. Diákjaival együtt bekapcsolódott a környék túramozgalmaiba. 1993-tól diákcsoportokkal együtt bejárta az Országos Kék Túrát, a Dél-Dunántúli Kék Túrát, a Vízi Nagy Kört, az Alföldi Kék túrát, és több alkalommal túráztak a Tisza alsó szakaszán. Eközben a diákjait is bevonva másodszor is teljesíti az Országos Kék Túrát. Rendszeresen részt vesz a Szentes város szervezésében zajló október 23-ai 23 órás kerékpáros túraversenyen és az iskola 150 éves évfordulója óta minden évben a gimnázium tanulóival leteker annyi km-t ahányadik tanév elkezdődik.  1996-tól sítáborokat is szervez. 27 év alatt 4021 km-t evezett, 2133 km-t gyalogolt, 67 napot síelt, 11 órát barlangászott, 3180 km-t kerékpározott a diákjaival.

 

 

 

p3040495 eredmny

Ifjúsági Természetjárásért Díj kitüntetésben részesült Tóth Lajos a budapesti Pannónia Középiskolás Kollégium tanára.

A díjat átadta: Kovács Dezső, a Természetjáró Fiatalok Szövetsége tiszteletbeli elnöke

Tóth Lajos 1975 óta rendszeresen viszi a gyerekeket a Budapesti Természetbarát Sportszövetség Ifjúsági Bizottságának rendezvényeire. Az elmúlt években valamennyi rendezvényen ott voltak. Rendszeresen járnak teljesítménytúrákra is. Lelkiismeretesen felkészíti a hátrányosabb helyzetű gyerekeket is a versenyekre, túrákra, bejárja előre az útvonalat, nem akarja, hogy a gyerekek kudarcként éljék meg a versenyzést. A XIII. kerületi Természetbarát Bizottság rendezvényein is rendszeresen részt vett a gyerekekkel és a szervezésekben is sokat segített. 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ifjúsági Természetjárásért Életműdíj kitüntetésben részesült Spátay Tamás a Pesterzsébeti József Attila Általános iskola nyugalmazott biológia-földrajz szakos tanára.

p3040485 eredmnyA díjat átadta: Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnöke

Spátay Tamás 1968-ban végzett a Szegedi Tanárképző Főiskolán. Természetjáró tevékenysége 1975-től számítható amikor a Pesterzsébeti József Attila Általános Iskolába került. Itt kezdte a gyereket túrázni hordani, vezette az iskola túraszakkörét. Havonta egy alkalommal mentek a Budai-hegységbe, Pilisbe, Börzsönybe, Később ezeknek a túráknak a csúcspontja lett a TEGYOT. Ide azokat a gyerekeket vitte, akik egész évben jártak vele túrázni. Az iskola csatlakozott a BTSSZ ifjúsági bizottsága által kiírt éves túrapontversenyhez, ahol túrákon, tájékozódási és városismereti versenyeken vett részt csapataival. Nyugdíjazása után is ebben a bizottságban tevékenykedik, Dezső bácsinak segít, mint szervező.

 

 

 

Ifjúsági Természetjárásért Életműdíj kitüntetésben részesült Papp László az Egri Tanárképző Főiskola Gyakorlóiskolájának nyugdíjas tanára, a Heves Megyei Természetbarát Szövetség főtitkára.

A díjat átadta: Thuróczy Lajos, a Magyar Természetjáró Szövetség tiszteletbeli elnökep3040498 eredmny

Papp László 1972-től Balassagyarmaton, majd 1976-tól Egerben pedagógusként irányította a diákságot a természetjárás irányába. A különböző versenyeken, találkozókon 1982-től sok tanulóval és eredményesen vett részt diákjaival. A TFSZ alapítóinak nemzedékéhez tartozik, 4 éven keresztül TFSZ elnökségi tag is volt. A megyei rendezvények mellett a TFSZ központi rendezvényeinek szervezésében is aktív szerepet vállalt: 1999-ben, 2007-ben és 2016-ban TEGYOT- TEDOT rendező, 2004-ben és 2014-ben az IVOT főszervezője volt. 1990 óta a megyei szövetségben elnökségi tagként, 2002-től főtitkárként az ifjúsági ügyekkel foglalkozik.  Elsők között kapta meg 2001-ben az Ifjúsági Természetjárásért Díjat. A TFSZ történetében az első, aki a Díj elnyerése után az Életműdíjat is megkapta.

Az Ifjúsági Természetjárás Napja a természetszerető és a természetet még nem annyira szerető fiatalok számára jött létre. A kezdeményezés célja az, hogy a lehető legtöbb fiatalt kicsalogassunk a természetbe,
hogy megszerettessük velük a természetjárást, hogy olyan élményekhez juttassuk őket, amik miatt később maguknak, illetve ha eljön az idő, akkor a gyerekeiknek is szerveznek majd programokat a természetbe, a természet közelébe. Azt reméljük, hogy a kifejezetten a fiatalok számára tervezett pályázatok és programok segítségével közelebb kerülhetünk ehhez a célhoz.

Az Ifjúsági Természetjárás Napja, vagyis napjai 2017. június 10-11-én (szombat-vasárnap) lesznek. Terveink szerint ezen a hétvégén országszerte számos programmal várjuk majd a fiatalokat, illetve a tavasz folyamán is különféle programokkal szeretnénk közelebb vinni a fiatalokat a természethez. (A meghirdetett programok a További programok menüpontból érhetők majd el. Az átláthatóságot szem előtt tartva időrendben, illetve helyszín szerinti csoportosításban is böngészhetőek a programok.)

Új programok meghirdetésére is van lehetőség. Részletek az Információ – Új programot indítanék!menüpontban.

Az Ifjúsági Természetjárás Napjához kapcsolódóan három pályázatot, kiemelt programot hirdettünk a fiataloknak, melyek eredményhirdetésére a  2017. június 10-11-edikei hétvégén kerül sor.

Kiemelt programok, pályázatok:

– videópályázat
– szelfigyűjtés
– kilométergyűjtés

Az Ifjúsági Természetjárás Napjához kapcsolódó szórólap itt található online terjeszthető, illetve nyomtatóbarátabb változatban.

Alkategóriák

TFSZ teljesítménytúrája (KÉT –BIT)


1844-ben Döbrentei Gábor indított cikksorozatot e témában.  Javaslatot tett 56  földrajzi név megváltoztatására, amelyeket Buda város közgyűlése 1847. június 11-én elfogadott.
A dűlőkeresztelőre ünnepélyes keretek között került sor.
A megváltoztatott nevek egy része ősi magyar név felújítása volt, a többség azonban a német név tükörfordítása. A földrajzi nevek egy részét Döbrentei találta ki.

Ifjúsági Természetjárásért Díj

Ifjúsági Vezetők Országos Találkozója- IVOT

Pusztamaróti Találkozó

  • Gémes Természetjáró Egyesület és a Természetjáró Fiatalok Szövetsége közös teljesítménytúrája

Vizitúrázó Fiatalok Országos Találkozója

Ifjúsági Természetjárás Napja

28. TEGYOT - TEDOT

Nemzetközi Programok

Népszerű címkék

Nem találhatók címkék.

Együttműködő Partnereink

 Térképeket a rendezvényre a Cartographia kft.-t biztosítja.

Köszönjük támogatásukat.

logo ketsoros300btssz logo 25pemesz_logoPest Megyei Szabadidősport Szövetségntp logopmgyia logoPest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítványdiaksport_logo.jpglogo-mob-slogen-2.pngiynf_logo.pnggolding_logo_hosszu.jpgKarpatok_cmyk.jpgEGT_NCTA.jpgnea-01.jpg