Keresés

huenfrderu

Buda vára 1550 körül

Buda vára 1550 körül

A Budai Várnegyed

Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel.Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 1718. századbeli lakóházak és középületek található. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.

Fekvése, határai

A Várnegyed Budapest I kerületében, a Várhegyen található. A városrész határa a várfal, ami teljesen körbeveszi.

Története

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", a mai budai Várhegyen. Az építkezést a várható újabb mongol támadás gyorsította fel néhány év múlva. 1255-benIV. Bélaoklevelében, mint megépített várat említi.

1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodoméresztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/36/Nuremberg_chronicles_-_BVJA.png/350px-Nuremberg_chronicles_-_BVJA.png

Buda legkorábbi ismert ábrázolása Hartmann SchedelVilágkrónikájában (1493)

1300-as évek eleje harcokban bővelkedett. A századfordulón Károly Róbert is sikertelenül ostromoltatta Budát a Vencel-párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. A budai polgárok ellenállása miattVIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát.

1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly párti polgársággal szemben.

Az 1330-as évekbena Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és I. Lajos király palotát kezdtek építeni.

1354-ben I. (Nagy) Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát. A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építésétMátyás király fejezte be. A Zsigmond korabeli palotát Mátyás király késő gótikus, all’antica típusú reneszánsz stílusban építette át. A déli Nagyrondella is ekkor készült. Mátyás király palotájának pompáját Antonio Bonfini elbeszéléseiből ismerjük. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/f7/Egyemeletes_lak%C3%B3h%C3%A1z_%2872._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_2.jpg/250px-Egyemeletes_lak%C3%B3h%C3%A1z_%2872._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_2.jpg
Egyemeletes lakóház az Anna utcában
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b3/Buda_Plan_des_fortifications_de_Buda_1700.jpg/220px-Buda_Plan_des_fortifications_de_Buda_1700.jpg

1526. szeptember 12-én, a mohácsi csata után I. Szulejmánszultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Ez után először Szapolyai Jánoserdélyi vajda szállta meg a várat, majd I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. Nem sokáig, mert 2 év múlva I. (Szapolyai) János király visszafoglalta.

Roggendorf gróf császári tábornoknak nem sikerült visszafoglalni, de az ostrom sok kárt tett a várban. Ezért János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet.

A budai vár falainak alaprajza 1700 körül
     

Az 1500-as évek végén, az 1600-as évek elején számos alkalommal megostromolták várat (Pálffy MiklósSchwarzenberg AdolfNádasdy TamásRuswurm Hermann Kristóf császári tábornok), de nem sikerült azt visszafoglalni a töröktől. Csak 1680-as években indul újabb ostrom Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által, de még ez sem sikeres. Végül 160 év után, 1686.szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. Az ostromban az utolsó budai pasa, Abdi Abdurrahman is elesett.

A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be. Buda újjáépítése - kiemelkedő hadászati jelentőségénél fogva - politikai megfontolások tárgya lett. A csatazaj elültével németek, svábok osztrákok, spanyolok, bajorok, szerbek, horvátok, franciák, törökök maradtak benne – a magyaroknak azonban tilos volt a vár területére lépni.

A vár környéke a török kor után a vidéki barokk kisvárosok jellegét öltötte, sok földszintes vagy egyemeletes házzal, sok kis térrel és sikátorral. A várban azonban újjáépítették a korábbi gótikus stílusú épületeket, ma is a legtöbb épületen felismerhetők a gótikus jegyek (lásd ülőfülkék).

A 18. század elején Buda szabad királyi város, polgárjoggal rendelkező lakosai ingatlannal - többnyire városi házzal - rendelkeztek, s valamilyen kézműves mesterséget folytattak vagy kereskedtek. Vezetőiket - a polgármestert, a bírót, a főkapitányt - választották. A városi tanács intézte a polgárok és a polgárjoggal nem rendelkező városlakosok ügyes-bajos dolgait. Az adót egy összegben fizették, pallosjoguk volt, s követeket küldtek az országgyűlésekre.

Buda első polgármesterének Prenner Farkas Andrásnak császári kapitányi rangja azt jelezte, hogy a város még katonai irányítás alatt áll.

Buda 18. századra az ország igazgatási központja lett Mária Terézia és II. József intézkedései nyomán. A királynő az újjáépíttetett királyi várba helyezte el nagyszombati egyetemet. A Mária Terézia palota (mai Budavári palota) az Angolkisaszonyoknak adott otthont, később itt élt a nádor és családja is. II. József mérnökképző intézetet létesített itt, Budára költöztette a Helytartótanácsot és a Magyar Kamarát, bár az országgyűlések színhelye egyelőre Pozsony maradt.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bf/Buda_ostroma_1849_BTM.jpg/250px-Buda_ostroma_1849_BTM.jpg

1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után GörgeiArtúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

Buda ostroma 1849-ben

1944–1945-ben, a második világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A II. világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.

Közlekedés

A Várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. Északról és keletről busszal (16-os) vagy gyalog, nyugatról, az Attila út felől gyalog és liften, délről, a Tabántól gyalog. Keletről, a Viziváros felől a buszon kívül, siklóval és a Toldy, illetve az Egyetemi Katolikus Gimnázium, valamint a Halászbástya mellett gyalog lehet feljutni.

A váron belüli látnivalók

          Budapesti Történeti Múzeum

          István-torony

          Magyar Nemzeti Galéria

          Országos Széchényi Könyvtár

          Budavári Sikló

          Sándor-palota

          Várszínház

A Budavári Palota
  • Történelmi lakónegyed

          Dísz tér

          Gótikus lakóházak

          Hadtörténeti Intézet és Múzeum

          Telefónia Múzeum

          Halászbástya

          Mária Magdolna-templom

          Szentháromság tér (Mátyás-templomRégi budai városházaSzentháromság-szobor)

          Bécsi kapu

          Budavári evangélikus templom

          Magyar Országos Levéltár

 

Barlangok és pincék

A Budai Várnegyed alatt kiterjedt barlang- és pincerendszer húzódik meg, amelyet a második világháború alatt kórháznak és raktárnak használt a német és a magyar hadsereg. A Budai Vár barlangrendszerének egyik fő lejárata az Úri utcában található.

A Budavári Palota

ABudavári PalotaBudapestegyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota. ABudai Várnegyed részeként 1987óta részeBudapest világörökségi helyszíneinek.

gótikus stílusú királyi palota már az 1300-as évek közepétől épült és építése eltartott az 1400-as évekvégéig, így Nagy LajosZsigmondésMátyás királyainkidején is mindvégig bővítették és díszítették amagyar uralkodóklakhelyét.Atörökökmegszállásának idején a palota állapota romlásnak indult, és az1686-os ostrom és visszafoglalás során is igen komoly károk keletkeztek a várban és a Várnegyedépületeiben egyaránt. A helyreállítás során már a barokk stílusjegyek érvényesültek, ám megmaradtak a gótikus és a reneszánsz stílus részei is, melyeket ma is felfedezni a várban.

1700-as évek elején kezdődött meg a palota bővítése egy kisebb barokk kastéllyal, majd a 19. század végén Ybl Miklós ésHauszmann Alajosközreműködésével hozzáépült egy hátsó szárny, mellyel megkétszereződött a palota területe. AMária Terézia-szárnyDunafelé néző homlokzata is meg lett növelve és ekkor kapta meg abarokkés neobarokk kupoláját.

A palota épületében aszecesszióselemekkel díszített úgynevezettKrisztinavárosi-szárnyban1985-tőltalálható meg azOrszágos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel aMagyar Nemzeti Galériaés aBudapesti Történeti Múzeumis.

Története

Bár királyi székhelyeink sorábanFehérvárésVisegrádután csak harmadikként szerepel,Magyarországszámára mégis talán a legfontosabb. Megismerése és feltárása a második világháborúbanlebombázott és elpusztult korábbi neobarokk királyi palota helyreállítását megelőzően került sor1948-1963között. A régészeti kutatások során kerültek napvilágra a középkori királyi székhely föld alá temetett és ez időben már teljesen elfelejtett részletei, többek között a királyi kápolna és a lovagterem is.

Számos kőfaragványt, pompás töredékeket, művészeti értékeket is rejtett és óvott a föld mélye, így ismertük meg1974-ben a ma már világhírűvé vált gótikus szobrokat is. Az újkori palota helyreállítása csak1959-ben indult meg ténylegesen. A középkori erődrendszer helyreállításával párhuzamosan a Palota déli szárnyában kaptak helyet a már említett múzeumok: Budapesti Történeti Múzeum, Kortárs Művészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galériaés az Országos Széchényi Könyvtár.

IV. Bélától I. (Anjou Nagy) Lajosig

Atatárjárásután -1243körül - az újabbmongolbetöréstől félő uralkodó, IV. Bélaaz addig nagyrészt lakatlan budai Várhegy fennsíkját várfalakkal övezi. A városi kiváltságokkal felruházott település első lakosai magyar és német polgárok voltak, ekkor kezdik Buda, németül „Ofen” néven emlegetni. A régi Budát ezután Óbudaként különböztetik meg az új várostól. Az erődített városban még az Árpád-ház uralkodása idején királyi udvarhely, ún. „Curia” épült. Ennek helye mai ismereteink szerint nem határozható meg pontosan.

A mai palota helyén az első ismert épületeket a 14. századelső felében emelték. Építtetője Károly Róbertkisebbik fia, Anjou István herceg volt. A Várhegy déli platóján magasodó, öregtoronyból, dongás pincékből és palotaszárnyból álló, a kortársak által „István-várnak” nevezett épület uralkodói székhellyé történő kiépítését I. (Nagy) Lajos kezdte meg. A palotát észak felé bővítették ekkor, ennek emlékét őrzi a gótikuskirályi Várkápolna fennmaradt alsó szintje is. Az Árpád-kori erődrendszert is növelték, ekkor épült a Dunára néző keleti falszoros, valamint a folyóig húzódó, a víz felhordását biztosító és a kereskedelmi utakat illetve a kikötőt ellenőrző fal is.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/39/Buda_a_k%C3%B6z%C3%A9pkorban.jpg/350px-Buda_a_k%C3%B6z%C3%A9pkorban.jpg Buda látképe egy 1493-as illusztráción (balra a vár)

Zsigmond korában

Bár Luxemburgi Zsigmonduralkodása alatt szinte folyamatosan úton volt, s gyakran járta be országát vagy tartózkodott huzamosabb ideig külföldön, mégis nagy gondot fordított arra, hogy tovább építse azAnjouktólörökölt székhelyeket. Uralkodása első tizenöt évében Budán és Visegrádon tartotta udvarát. Mindkét helyen már uralma legelején építkezésekbe fogott.

BudánDunafelé néző keleti oldalon húzódó építménysorral párhuzamosan egy új, nyugati szárny felépítésével lezárta az addig nyílt teret. Az új épület belső homlokzata oszlopcsarnokos volt, trapéz alakú díszudvarán szoborfejekkel díszített kút épült. Az így kialakult udvar északnyugati sarkán, szorosan a nyugati szárnyhoz kapcsolódva nagy lakótorony épült.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Buda_Citerioris_Hungariae_Caput_Regni_avita_sedes._vulgo_Ofen_1617.jpg/350px-Buda_Citerioris_Hungariae_Caput_Regni_avita_sedes._vulgo_Ofen_1617.jpg

Buda látképe Georg Houfnagel holland festő színezett rézmetszetén 1617-ből

A nagyjából négyzet alaprajzú torony egy-egy oldala 36 méter hosszú volt, falai négy méter vastagok voltak, s hat helyiséget zártak körül, melyeknek válaszfalai is majdnem két méter vastagságúak voltak. Zsigmond apjának, IV. Károly német-római császárkarlsteini öregtornyának mintájára épült, s itt őrizték a császári hatalmi jelvényeket. Azonban a torony befejezetlen maradt, ezért Bonfinikorában Csonka-torony néven emlegették.

A várat a várostól elválasztó száraz árok mentén húzódott az új palota, mely a vár legészakibb épülete volt. Friss-palotának nevezték el, utalva ezzel késői keletkezésére. Legnevezetesebb tere egy valószínűleg fadongával fedett római lovagterem volt, mintegy 70 méter hosszú és 17,5 – 20 méter széles, kéthajós terem, boltozatát nyolc oszlop tartotta. Ezen kívül több lakosztály és egy nagyobb, fűthető terem (hypocaustum

) is helyet kapott. Homlokzatára a késő francia gótikanyomta rá bélyegét: ajtó- és ablakkeretei, erkélyei és folyosói a 15. századigótikus profán építészet kiemelkedő alkotásai.

Az építkezés mellett gondolni kellett a vár vízzel való ellátására is. Hartmann, nürnbergi csőkovácsmester munkájának eredményeként 1416-ra a víz Budán feljutott a hegyre. Nagyjából ekkorra érlelődhetett a várhegy legdélibb részének átalakítási terve, aminek eredményeképpen a Nagy Lajos-kori épületegyüttes – az István-toronybevonásával – tömör szerkezetet nyert. A teljessé lett királyi palotának a Friss-palota megépülésével létrejött második udvarában Zsigmond aranyozott bronzszobra állott, feltehetőleg a NagyváradrólBudárakerült bronzöntő műhelyek alkotása. Sajnos azonban ez a szobor nem maradt fenn az utókor számára.

A budai építkezésekkel nagyszabású szobrászi díszítés darabjai függnek össze: közöttük előkelő lovagoknak, királyi dámáknak és főpapoknak feltehetőleg portrénak szánt alakjait és kísérőiket, udvari lovagjaikat és címertartó csatlósaikat ismerhetjük meg, valamint aSzűzanyának, az apostoloknakés a szenteknek nagyobb sorozatát.

A palota virágkora Mátyás alatt

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8b/M%C3%A1ty%C3%A1s_budai_v%C3%A1ra.jpg/300px-M%C3%A1ty%C3%A1s_budai_v%C3%A1ra.jpg

Buda látképe a 16. században(Györgyi Géza grafikája korabeli feljegyzések és rajzok alapján, 1900)

Buda fénykorának csúcsát Hunyadi Mátyás uralkodása idején élte meg. Jelentős bővítésére nem, de átépítésére, gazdagítására nagy súlyt fektetett a király. Az európaiudvarok közül szinte itt honosodott meg elsőként az Itáliábanszületett reneszánszépítészetistílus, majd innen terjedt tovább északnak, Prága és Krakkófelé. Meghonosítása elsősorban annak köszönhető, hogy 1476-ban Mátyás a nápolyi király leányát, Beatrixot vette feleségül, s vele a kor kiváló építészei, szobrászai, s egyéb művészei érkeztek Itáliából. Ez időben létesült Mátyás világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana.

Építkezései közül ma már csak egyetlen részlet látható: az egykori víztároló – Cisterna Regina – hatalmas belső tere, amelynek tetején egykor fényes függőkertek voltak. A királyi székhely ez időben nemcsak a művészeteknek, de a tudományoknak is nagy hírű otthona. Történészek, csillagászok, tudósok népesítik be az udvart, ennek köszönhető ismereteink nagyobb része.

A hanyatlás és a török hódítás kora

A virágzás Mátyás király halálával megszakadt, s a Jagellók királysága idején (1490-1526) már jelentős építkezések nem történtek. Ekkor az udvartartás 650 fő körül mozgott.

Befejeződött az északi előudvar elválasztása a várostól, a hatalmas zárófal a Koldus-kapuval ez időben nyerte el végleges formáját. A Jagellók utáni korszak (1526-1541) már egyértelműen a hanyatlás ideje. A mohácsi csata hírére a királyi udvar fejvesztve menekül el Budáról. Bár a kettős királyság (Habsburg Ferdinánd és János király) idején az erődítéseket korszerűsítik, de ezek a fejlesztések nem pótolták azt az erőt, amit korábban az egységes magyar állam jelentett. A királyi székhely komolyabb ostrom nélkül 1541. augusztus 29-én a törökök birtokába került, s ekkor végképp megpecsételődött a sorsa. A törökök a Budavári Palota, török elnevezés szerint a Budin Kalesi állapotával különösebben nem foglalkoztak, csak kisebb átépítéseket eszközöltek, ami az iszlám szokásoknak megfelelően történt. Ez által néhány évtized alatt az európai hírű királyi városból egy közel-keleti stílusú bazárváros lett, amelynek látképét szervesen meghatározta a minaretek sokasága és a müezzinek imára hívó hangja. A keresztény Habsburg-magyar hadak ennek ellenére többször is megpróbálták visszafoglalni Budát. Ennek során 1578-ban és 1686-ban lőporrobbanások által semmisült meg a középkori királyi palota legnagyobb része.

A török kiűzése és az újjáépítés

1686szeptemberébentöbbhetes ostrom után az egyesült keresztény seregek Lotaringiai Károlycsászári hadvezér irányítása alatt sikeresen visszafoglalták Buda várát a töröktől. Csakhogy a sikeres ostromnak nagy ára volt: az egykori királyi székhely gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A még részben épen maradt épületeket elbontották, majd a romokra az első kisméretű palotát 1714-23között építették fel. Az új, ún. Mária-Terézia-palota 1760táján készült el. Kezdetben az Angolkisasszonyok székháza, majd 1779-1789 között a Nagyszombatról Budára költözött egyetem otthona. Ezt követően a nádori család lakja.

A szabadságharc alatt

A császári csapatok 1849január 5-énvonultak be a magyar kormány által kiürített Budára. A palota parancsnokságát Hentzi osztrák főparancsnok vette át. Hentzi főparancsnok később innen is lövette a reformkori pesti rakpartot. A magyar honvédsereg 1849.május 21-énfoglalta el a várat, a tavaszi hadjáratrészeként.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0a/Budai_var01.jpg/350px-Budai_var01.jpg

A palota az 1880-as években, az átépítése előtt

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején

A palota átépítését 1896körül előbb Ybl Miklós, majd halála után Hauszmann Alajostervei alapján kezdték el. Ybl Miklóseredeti terveiből a Krisztinavárosi-szárny valósult meg. Hauszmann AlajosMária Terézia-szárny tömegét megduplázta, a Dunafelé eső homlokzaton, és a középső összekötő szárnyra új, barokk-neobarokkjellegű kupoláttervezett. Kisebb változtatásokkal, de az egész épületegyüttesen lemásolta a Mária Terézia-szárny homlokzati struktúráját. Az átépítés 1905-re készült el.

Az épületben több mint 1000 gazdagon díszített királyi lakosztály volt. Híresebbek:

Az épületet Ferenc Józsefkirály avatta fel, azonban az épületben ő maga soha nem aludt, így budapesti rezidenciaként sem működött.

I. és II. világháború időszaka

A két világháború között Horthy Miklóskormányzó rezidenciája volt. A második világháborúsorán a Budavári Palota is hadszíntérré vált, a harcokban súlyosan megsérült.1945január és február hónapjában a német csapatok és a velük harcoló magyarok a Várnegyedbeszorultak vissza. A területért folytatott harc során a palotát és közvetlen környezetét súlyos találatok érték, bombázások, szovjet tüzérségi tűz. A harcok után a palota még napokig égett, a legsúlyosabb károk ekkor keletkeztek benne. A neobarokk kupolaszerkezet kiégett. A Mária Terézia-szárnyból szinte csak a homlokzati falak maradtak állva.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/26/Budai_palota_1930.jpg/260px-Budai_palota_1930.jpg

A palota az 1930-as években

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/71/A_kir%C3%A1lyi_v%C3%A1r_%C3%BCnnepi_terme.jpg/250px-A_kir%C3%A1lyi_v%C3%A1r_%C3%BCnnepi_terme.jpg

A magyar királyi vár ünnepi terme

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/97/A_kir%C3%A1lyi_v%C3%A1r_Szent_Istv%C3%A1n_terme.jpg/250px-A_kir%C3%A1lyi_v%C3%A1r_Szent_Istv%C3%A1n_terme.jpg

A magyar királyi vár Szent István terme

A díszes tetőszerkezet szinte maradéktalanul tönkrement. Teljesen elpusztult a Vártemplom. A Szent Jobbkápolnát később lebontották. A kápolna oltárának mozaikja(Lotz Károlytervezte) maBalatonalmádibantalálható. A háború után a palota berendezési tárgyait széthordták.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c0/Lanc_hid_-_Budapest_3_Febr_1946_Foto_Takkk_Hungary.jpg/250px-Lanc_hid_-_Budapest_3_Febr_1946_Foto_Takkk_Hungary.jpg

Előtérben a Lánchíd, háttérben a szétlőtt és leégett palota

A helyreállítás során lehetőség nyílt a középkori palota maradványainak kutatására. Az ásatások számtalan érdekes lelettel szolgáltak, főként a Mátyáskorabeli palota korából. Az egykor elegáns parkokból és teraszokból álló Várkertbena feltárások után kiegészítették a felszínre hozott középkori falakat, bástyákat, a Várkert zárhatóságát pedig megszüntették. A Sándor-palotaés a Várszínházkivételével lebontották a Szent György térkörüli palotanegyed épületeit.

A palota helyreállítása évtizedekig húzódott, háború előtti formáját nem kapta vissza. A díszes termek rekonstrukciója helyett a helyreállítás során modern szellemiségű belsőépítészeti megoldásokat követtek, elsősorban a múzeumi igényeket figyelembe véve. Eredeti formájában csupán a Nádori kripta maradt meg, ám sírjait kifosztották.

A Budavári Palota homlokzatain a következő változtatások történtek: Új, magasabb, vasbeton kupolát kapott az épület, a tetőszerkezet díszességét pedig jelentősen csökkentették. A homlokzatokon található szobrokat nagyrészt nem állították vissza eredeti helyükre. Lebontották többek között az impozáns Habsburg-lépcsőt is. Szinte kivétel nélkül kicserélték a külső nyílászárókat modern, egyszerű egytáblás blokkablakokra.

Budai Vár néhány érdekes részlete

Buzogánytorony

buzogánytorony a mai budai vár déli végének egyik jellegzetes építménye. A vár déli zárófala sarkán, a Tabánból a palota felé vezető Ferdinánd-kapu mellett áll. Henger alakú vékony, teljesen függőleges falát kváderkövekből építették, a "buzogány" fejrészében lőrésekkel ellátott és fazsindely tetővel fedett kis teraszt képeztek ki. A torony teste középkori eredetű, a felső rész azonban teljes egészében a 20. század közepén készült.

A torony a szomszédos nagy rondellával együtt a budaivároskép messziről látszó, meghatározó része.

Az eredeti torony feltehetően Zsigmond király uralkodásakor keletkezhetett. Valószínű, hogy az ágyúkszéles körű elterjedése idején vastag kőburkolattal látták el, hogy megerősítsék. Barokk kori metszeteken a torony igen széles talpú, kúp formájú építményként látható. A 19-20. század fordulóján, a palota teljes átépítésekor a torony régi burkolatát elbonthatták, helyette új, klinkertégla borítású köpennyel építették körül.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d6/Tower_in_the_Buda_Castle-1.jpg/300px-Tower_in_the_Buda_Castle-1.jpg
A budai vár buzogánytornya, a Ferdinánd-kapuval, jobboldalt a rondella falával
Az 1944–45-ös ostrom a toronytestet – a fényképek tanúsága szerint– viszonylag megkímélte, külső köpenyét azonban 1951-ben a középkori mag kiszabadítása érdekében eltávolították. A helyreállításkor ezt az eredeti, középkori toronyrészt kijavították, falát konzerválták, tetejét pedig csonkán akarták meghagyni. A szomszédos rondellát és a várfalat középkori formájában állították helyre, így végül a toronytetőt is a régi középkori várakat idéző „buzogány” fejjel egészítették ki.

Budavári Sikló

Széchenyi Ödön (Széchenyi István gróf fia) volt a Budavári Sikló és a Fogaskerekű vasút építésének egyik kezdeményezője, a Budapesti Hajósegylet, a Kereskedelmi és Iparegylet, a Budai Népszínház és még számos gazdasági és kulturális intézmény alapítója, részvényese vagy adományozója.

A Budavári Sikló (korábban Budai Hegypálya) egy különleges vasút, a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listájában is szerepel, mint Budapest Duna-parti látképének egyik meghatározó eleme.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/86/Budapest-castle-hill-funicular.jpg/220px-Budapest-castle-hill-funicular.jpg
A sikló

Széchenyi Lánchídbudai hídfőjénél, az AlagútDuna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a budavári palota és a Sándor-palota között. A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.

Az eredetileg gőzüzemű Siklót 1868 és 1870 között építették lyoni mintára. 1870-ben avatták fel második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, nagy forgalmat bonyolított le: 1873-ban már 1,5 millió utast szállított. A várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.

második világháborúban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a gőzgép épen maradt. A helyreállítás helyett a 1948-49-ben a sikló romjait eltakarították, berendezéseit széthordatták. Üzemelése az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt. A Siklót hosszas várakozás után 1986-ban nyitották meg ismét. Napjainkban az utaslétszám évi 500 ezer és 1 millió közöttire tehető.

Néhány érdekesség a siklóról

-         A Sikló két kocsija inga jelleggel van összekötve. Miközben az egyik kocsi felfelé indul; a másik lefelé szállít utasokat. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani.

-         A jelenlegi szerkezet 3 m/s sebességűre lett kiépítve; de ezt a tempót 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.

-         A Sikló is normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti jármű. A mai járművek alvázait régi HÉV alkatrészekből építették; a csapágyfedelek feliratai is erről tanúskodnak.

-         Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt. A szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből.

-         A mai kocsinak neve és pályaszáma is van. Az Alagút felőli északi pályán a Margit; a déli oldalon a Gellért közlekedik.

Telefónia Múzeum

Telefónia Múzeum (Országház utca30.) műemléki környezetben mutatja be több mint 100 év telefonnalkapcsolatos tárgyi emlékeit.

1928-1985 között itt működött a kerület automata telefonközpontja. Kikapcsolása után egyedülálló módon nem bontották le a központot, hanem e köré egy múzeumot rendeztek be. A bejárattal szembenPuskás Tivadarősitelefonközpontjafogadja a látogatót. A teremben régi telefonok, az eredeti rendező, Kádár Jánosfőnök-titkári berendezése és mások vannak ízlésesen elhelyezve. A következő teremben van az említett telefonközpont, amely néhány vonallal ma is működőképes. Az ablakok mellett a kábelezés és légvezetékek bemutatása történik. A harmadik teremben a régi nyilvános készülékek mellett a modernebb nyomógombos telefonok, valamint modern telefonközpont-részegységek találhatók. Itt van az internetbemutató is. A folyosón többek között a Magyarországonszületett amerikai Pupin Mihálytalálmánya, a róla elnevezett pupinfazék látható. (Az ebben található pupincsévék a telefonkábelek közötti zavarás, áthallás csillapítására szolgáltak.)

Halászbástya

Halászbástya Budapestegyik legismertebb műemléke, 18991902 között épültek neoromán kilátóteraszai. Dunávalpárhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú, amelyből a déli folyosószárny hossza mintegy 40 méter, az északié 65 méter, míg a díszes középső mellvédfal 35 méter hosszú. Csúcsos süvegű kőtornyai ahét magyar honfoglaló vezértszimbolizálják. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templomátépítésével is megbízott Schulek Frigyestervei alapján épült.

Az egykori, Halászok bástyája elnevezést a budai városfalnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta. A halászok árujukat már a középkorban is a Mátyás-templom melletti térségben lévő halpiacra vitték, de a halászok céhe nemcsak a halak árusításával törődött, szükség esetén tagjai vitézül védték a bástyát az ellenséges betörés elől.

A régi budai Halászbástya A régi budai Halászbástya

A mai Halászbástya, a hajdani „Híradás toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő korábbi bástyaszakasz alapfalaira épült, követve az egykori bástya hajtogatott alaprajzi elrendezését. Ez a hajtogatott várfal-védelmi rendszerben a bástya vonala úgy törik meg, hogy az egyes szakaszok egymást oldaltűzzel védhetik. Ezt a szakaszt aRákóczi-szabadságharcleverését követően építette az osztrák hadvezetőség, az akkor modernnek számító hadászati elveknek megfelelően. A kör alaprajzú„Híradás” torony helyén épült a mai Halászbástya északi, karéjos főtornya.

AVárerődjellegét 1874-ben szüntették meg. A Pesti Szépészeti Bizottság már 1871-ben pályázatot írt ki az újonnan egyesített főváros szabályozási terveinek kidolgozására. A pályázat mindhárom díjazottja foglalkozott aVárhegyrendezésének kérdésével, és ezen belül kiemelt hangsúlyt kapott a leromlott állapotú Halászbástya is.

A bástya építése 1903 körül, a háttérben pedig az épülő Mátyás-templom Az építők
A bástya építése 1903körül, a háttérben pedig az épülő Mátyás-templom Az építők
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Orsz%C3%A1gh%C3%A1z_%28509._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_39.jpg/1000px-Orsz%C3%A1gh%C3%A1z_%28509._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k%29_39.jpg http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Fishermans_Bastion_03_%282473199207%29.jpg/250px-Fishermans_Bastion_03_%282473199207%29.jpg

Budapestlátképe a Halászbástyáról

1995-től az I. kerületiönkormány belépti díjat szed a Halászbástyán.

     

Mátyás-templom

A Mátyás-templom vagy Budavári Koronázó Főtemplom (hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony-templom) a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék templom. Nem tévesztendő össze Kispesten van.

A Mátyás-templom http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/bc/Buda_Varnegyed_Matyas_Templom_Pesti_Hirlap_Vasarnapja_1930_43sz.jpg/260px-Buda_Varnegyed_Matyas_Templom_Pesti_Hirlap_Vasarnapja_1930_43sz.jpg
Mátyás templom A templom egy korai ábrázolása, 1448

Az egyházi hagyományok szerint a templomot Szent István király alapította 1015-ben. A Szent István-féle templomról sem okleveles, sem tárgyi adat nem maradt fent. Írott forrás csak a török hódoltság után szól róla: Esterházy Pál nádor felirata az általa építtetett új főoltáron 1690-ben. E korban a templomot általánosan „Szent István egyházá-nak nevezik. A tatárjárás előtti alapításra enged következtetni, hogy a templom az ősiség jogán már 1257-ben elsőbbséget élvezett a várbeli Mária Magdolna-templommal szemben.

IV. Béla a tatárjárás után a vár építésekor valószínűleg a régebbi, kisebb templom helyére tornyos, háromhajós bazilikát építtetett. Az első építési ütemben épült fel a főszentély és a mellékszentélyek, az álkereszthajó és a Menyasszony-kapu. A budavári Nagyboldogasszony templom a klasszikus gótika templomépítészetének legkorábbi és legteljesebb hazai alkotása lett, amely teljes képet ad IV. Béla korának építészeti iskoláiról.

14. századmásodik felébenNagy Lajoskirály gótikuscsarnoktemplommáépítette át. Az oldalhajók boltozatát a főhajó magasságáig felemelték, és az így keletkezett magas falfelületeken gazdag kőrácsozatú, hatalmas ablakokat helyeztek el, ezzel világos, levegős csarnokteret hoztak létre. Zsigmond királyuralkodása alatt a mellékszentélyeket meghosszabbították és nyolcszögletű, gótikus záródással látták el.

A templom Hunyadi Mátyásuralkodása alatt érte el középkori virágzásának tetőpontját. A király felépíttette a délnyugati harangtornyot, a hazai gótikus építészet egyik legnagyszerűbb alkotását. A rajta elhelyezett Mátyás-címer felirata szerint a torony 1470-re készült el. A harangtorony, elpusztult sisakjától eltekintve ma is az ekkor nyert formáját őrzi, jóllehet a 19. század végén kőanyagának teljes cseréje elkerülhetetlenné vált.

Mátyás királyi oratóriumot is emelt a templom déli szentélye mellé, ez azonban a török hódoltság ideje alatt teljesen elpusztult. Ekkor, a 15. század végén kezdhették meg az északnyugati torony kiépítését is, amely a török hódítás előtt a sisak kivételével már készen állott.

Buda1526. évi első török megszállása során a főtemplom középkori tetőszerkezete és berendezésének nagy része is megsemmisült. Az újjáépült Boldogasszony-templomot 1541-ben, Buda végleges elfoglalása után a törökök sebtében mecsettéalakították át, hogy I. Szulejmánszultán itt adjon hálát Allahnak a győzelemért. Berendezését, oltárait kidobálták, festett falait lemeszelték. Míg a többi budavári templomot a mohamedánok elpusztították, a Mária-templom – mint Eszki dzsámi, vagyis Öreg Mecset – fennmaradt. A rombolást persze nem kerülhette el teljesen: a megszállók Mátyás királyi oratóriumát, az északi tornyot, a Garák kápolnáját és az oldalkápolnákat elbontották, hogy köveiket máshol hasznosítsák.

A templom Buda visszafoglalása (1686) után először aferences, majd a jezsuita rendtulajdonába került, amely azt barokkstílusban állította helyre. Északi oldalához hatalmas kollégiumot, déli oldalához pedig háromemeletes szemináriumot épített, így az eredetileg szabadon álló templom egy nagy kiterjedésű épületegyüttes részévé lett. Ezzel a templom, bár nagyszerű lelkipásztori munka színterévé vált, szinte minden középkori ékességét elveszítette, levakolt külső homlokzata egyenesen jelentéktelenné vált.

Az1723. évi nagy budai tűzvészben a templom is leégett. A tűz elhamvasztotta harangjait,orgonáját, bedöntötte oromzatát, bezúzta boltozatait és elpusztította a déli harangtorony sisakját is, amelynek helyére kettős hagyma alakú barokk sisakot építettek. A barokk átalakításoknak számos középkori elem esett áldozatul; a templom homlokzatának eredeti karakteréből csak a Mátyás-torony néhány meghagyott ablaka őrzött valamit. A jezsuita rend feloszlatása után a templom kegyura Buda város (később Budapest) tanácsa lett, a templomhoz épült kollégium és rendház állami tulajdonba került.

I. Ferenc Józsefkirály Schulek Frigyesvezetésével újjáépítette. Ekkor alakult ki az épület mai képe. A kőfaragó munkákat Kauser Jakab, a jó nevű pesti építész-család sarja végezte.

Schulek a volt jezsuita épületek közé zárt templomot a szomszédos épületrészek lebontása árán kiszabadította, visszaadva eredeti, különálló jellegét. Az épület boltozatát és falait több helyen a földig lebontatta, hogy rekonstruálni tudja az eredeti építészeti megoldásokat. Mindenütt eltávolította a barokk toldásokat, és a régebbi állapotok visszaállítására törekedett, de úgy, hogy a sérült részeket és felületeket teljesen megújította. Így került sor a Zsigmond-féle mellékszentélyek lebontására és az eredeti, egyszerűbb záródások visszaállítására, a Nagy Lajos-féle Mária-kapu kibontására, Mátyásharangtornyának megújítására.

A restaurálás belső díszítőmunkáit és a berendezés elkészítését Schulek mellett Székely Bertalanés Lotz Károlyirányította. 1867-ben, aKiegyezéscsúcspontjakéntSimor Jánosbíboros-hercegprímásitt koronázta magyar királlyá I. Ferenc Józsefosztrák császárt és feleségét, Erzsébetet a Szent Koronával. Ebből az alkalomból, itt hangzott fel először Liszt FerencKoronázási miséje.

A templom harangjai

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/5/5d/Matyas-templom_harangok.jpg/260px-Matyas-templom_harangok.jpg  A Mátyás-templom harangjai közszemlén

A Mátyás templomnak jelenleg 7 harangjavan, ezek közül 6 a harangtoronyban található, egy átlőtt kisharang pedig a huszártoronybanfügg. Két történelmi harangja mellé 2010-ben került négy új, ekkor a 3,2 tonnás Szt. Károly-harang hangzáskorrekciójára is sor került a passaui Perner-öntödében.

Harang védőszentje Tömeg (kg) Átmérő (cm) Magasság (cm) Öntő, öntés helye Öntés éve Tónus
1.Krisztus-harang 4521 197 145 Rudolf Perner, Passau 2010. g0
2.Szt. Károly-harang 3033 173 128 Walser Ferenc, Budapest 1891. a0
3.XII. Piusz-harang 1906 152 109 Rudolf Perner, Passau 2010. c1, dúrterces
4.II. János Pál-harang 1514 142 103 Rudolf Perner, Passau 2010. d1
5.Szentháromság-harang 887 113 84 Anton Zechenter, Buda 1723. e1
6.Szent Margit-harang 99 47 39 Rudolf Perner, Passau 2010. g2
7. Titulus nélküli harang 50 43 ? Anton Zechenter, Buda 1724. törött, nincs hangja

A harangok a harangtorony felső (1, 4) és középső (2, 3, 5, 6) emeletén laknak, míg a 7-es a huszártoronyban. 2011-ben új, tölgyfa harangszékekbe kerültek, és új, egyenes tölgyfa jármokkal, kovácsoltvas nyelvekkel, meghajtással és vezérléssel szerelték fel őket. A négy nagyobb harang mellé azonos súlyú elleninga épült, amely a haranggal ellentétes irányban lengve semlegesíti a harangozás során keletkező vízszintes irányú dinamikus erőket, és így jelentősen csökkenti a harangtorony terhelését. E Magyarországon még nem alkalmazott rendszer teszi lehetővé a hagyományos "felülütős", lengő nyelvű harangozási mód alkalmazását.

Sziklakórház

Sziklakórház (eredeti nevén a Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház) a Budai Váralatt található több, mint 2300 m²-es létesítmény, melyet a második világháborúalatt és 1956-ban is használtak. Ahidegháborúalatt titkos objektum, úgynevezett „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel,2008-ban nyílt meg civil látogatók számára, mint Sziklakórház Atombunker Múzeum, aholTitkos Légókórház és Atombunkercímmel kiállításként bejárható.

Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését. Emellett megtekinthetők apolgári védelemeszközei, felszerelései. A kiállítás aHadtörténeti Intézet és Múzeum, azOrszágos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, aFővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságés a Szent János kórház szakmai felügyeletével és támogatásával jött létre.

A Sziklakórház a Budai Vár alatt található. A várhegy mélyén kb. 10 km hosszúságú barlangés pincerendszer kanyarog, melyet az ott lakók folyamatosan használtak, bővítettek, átalakítottak. A második világháborúelőestéjén a járatokat megerősítették, a lejáratok számát korlátozták, a sokszor különálló járatszakaszokat egybenyitották. Mindezt azért, hogy a 10–15 m mélységű járatrendszer óvóhelyként szolgálhasson az esetleges bombázások során.

Az I. kerületés avárvolt akkoriban a „kormányzati negyed”. Így légoltalmi és egészségügyi ellátási megfontolásokból Dr. Szendy Károly a székesfőváros polgármestereelrendelte egy sebészeti szükségkórház – más néven „Légókórház” – építését a vár alatt. A létesítményt költségkímélési szempontok miatt a barlangrendszerhez igazítva alakították ki – barlangteremből szoba lett, járatból folyosó. Az építkezés1939és 1944között megfeszített ütemben folyt és 1944 februárjában megnyílt.

Feladata az általános sürgősségi ellátás lett, így polgári és katonai személyeket is fogadott, akik a légitámadásokban megsérültek. Megnyitásakor jelen volt és ápolónőként dolgozott is ott özv. Horthy Istvánné (Edelsheim-Gyulai Ilona

) aMagyar Vöröskeresztfőápolónője.

A kórházat a Szent János kórház felügyelete alá rendelték, közel negyven orvos váltásban dolgozott itt. Az orvosi ellátást aVöröskeresztönkéntes ápolói segítették igen nagy számban, köztük voltak a Sziráki és Andrássy grófnők. A létesítményt 300 ember befogadására tervezték. Budapest ostromaalatt azonban teljesen megtelt sebesülttel, szemtanúk beszámolói szerint 650–700 embert is bezsúfoltak. Továbbá, aki nem fért a kórházba, a barlangrendszerbe nyíló több átjárón keresztül barlangtermekben, hordágyakra és szalmazsákokra fektetve helyezték el. A halálozási arány igen magas volt a járványok továbbá az eszköz- és gyógyszerhiány miatt.

A háború után kórház felszerelését jórészt elvitték, ezért néhány kórtermét egy magáncég vette bérbe és 1949-ig tífuszelleni védőoltást készítettek Jugoszlávexportra. Az 50-es évek elején a létesítményt titkosították. Az LOSK 0101/1-es rejtjelszámot kapta a „szigorúan titkos” minősítés mellé. A titkosítást csak2002-ben oldották fel.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/6f/Sz_56.jpg/150px-Sz_56.jpg Az 1956-os forradalomalatt is ellátták itt a sebesült civileket, katonákat. Hat fiú és egy lány is született ezalatt a viharos időszak alatt az akkor még bombabiztos létesítményben. A forradalomleverése után rövid ideig börtönkórházként működött. 1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy vegyivagy atomtámadásesetén is használható legyen. A kórházat egy gondnok - „Szabó bácsi”, egykori AVH-s százados - felügyelte.
Az 1956-os (II.) kórterem

A haditechnikai fejlődés miatt a 60-as évek végére elavult lett a létesítmény. Megszüntetni azonban senki nem merte, így a János Kórház, mint megbízott kezelő, a gondját viselte, a Polgári Védelem pedig raktárnak használta. A létesítménybe vezényelt orvosok és ápolók a80-as évek közepéig tartottak évente polgári védelmi gyakorlatot a kórházban ki-ki elpróbálva a saját szerepét konfliktus esetén. Egy gondnok család lakott az előterében lévő szolgálati lakásban 2004-ig és szigorú titoktartási kötelezettség mellett karbantartották a kórházat. Mohácsi bácsi naponta szellőztetett és az elektromos és gépészeti rendszert karbantartotta, Mohácsi néni pedig takarított, sterilizált és két hetente újra ágyazott. 2004-2006-ig a Krétakör Színházhasználta alkalmanként előadásra. E mellett a 2006-os Kulturális Örökség Napján is látogatható volt. Korszerűsítésre, felújításra 2007-ben kezdődött, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezdeményezésére számos szakmai szervezet bevonásával a Sziklakórház Közhasznú Nonprofit Kft. látogathatóvá tette a létesítményt. 2008márciusától folyamatosan megtekinthető az évente bővülő kiállítása Titkos Légókórház és Atombunker címmel. 2014-ben tematikus múzeumi rangot kapott a múzeumot felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumátvezető minisztertől és a múzeum, valamint a kiállítás neve: Sziklakórház Atombunker Múzeum-ra változott.

tegyot-tedot címkék

{component index.php?option=com_fjrelated&view=fjrelated&layout=blog&Ittemid=3849}

Népszerű címkék

Nem találhatók címkék.

Együttműködő Partnereink

 Térképeket a rendezvényre a Cartographia kft.-t biztosítja.

Köszönjük támogatásukat.

logo ketsoros300btssz logo 25pemesz_logoPest Megyei Szabadidősport Szövetségntp logopmgyia logoPest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítványdiaksport_logo.jpglogo-mob-slogen-2.pngiynf_logo.pnggolding_logo_hosszu.jpgKarpatok_cmyk.jpgEGT_NCTA.jpgnea-01.jpg