Keresés

huenfrderu
Attachments:
Download this file (Szent Kristóf tanösvén~.pdf)Szent Kristóf tanösvén~.pdf[ ]212 kB

Évszázadokon keresztül Szántódnál volt a legfontosabb útvonalak kereszteződése a Baltonnál: Szántód „Somogy északi kapuja”; Baranyából, Tolnából és Somogyból is itt futottak össze a tavon átvezető utak.

„Kulcsfontosságú szerepe, helye volt a révnek, mert közel ezer éven át ezen a vízi úton át ment, jött a parancs, a kérés, az ellenőrzés. Katonák, vendégek, előkelők, minden rendű, rangú egyének mentek át itt a víz hátán. Ezen ment át szolgálni a nép, a jobbágy a tihanyi monostorba, vagy az ottani földekre, ezen át szállították a monostorba mindazt a jót, amire csak szükség volt, tüzelőt, bort, a somogyi földek termésének legjavát.” (Piller Dezső: Szántódpuszta monográfiája)

Információs táblák :

 

  1. tábla: Szántód - Kőröshegy vasútállomás épületén.

Téma: A vasúti közlekedés kezdetei a Balaton déli partján: a Déli Vaspálya Társaság 1861-ben adta át a Buda és Nagykanizsa közötti vasútvonalat, megkönnyítve ezzel a személy- és áruszállítást mind észak-déli, mind kelet-nyugati irányban.

  1. tábla: A Rigó utcai strand bejáratánál.

Téma: A turzásháromszög kialakulása és jellemzése a Balatonnál. Balatonon Földvár-, illetve Zamárdi felől érkező hullámok az elkeskenyedő szántódi szorosnál találkoztak és egy háromszög alakú ún. turzást hoztak létre. Ennek növekedését gyorsította, ha időnként nagy energiájú hullámok egészen a turzás tetejéig csaptak. Ilyenkor a víz nem sodort vissza anyagot a tóba, hanem a homokban elszivárogva újabb szemcséket rakott le.

  1. tábla: A Szántódrév kompkikötőnél.

Téma: A kompközlekedés kezdetei, érdekességei.

Már a Tihanyi Alapítólevélben (1055) szerepel Tihany (Tichon) és Szántód (Koku Zarma) neve. A Tihanyi Apátság és a somogyi birtokai közötti kapcsolatra a Balaton (Balatin) elkeskenyedő szorosa volt a legalkalmasabb. Így évszázadokon keresztül vízi úton szállították a két part között a somogyi erdők és földek gazdag termését.

3/b tábla: Kazinczi utca; kerékpárút a Brettyón át.

Téma: A Balatonnal egykor élő kapcsolatban lévő nádrengeteg növény és állatvilágának bemutatása.

A turzásháromszögön belüli terület egykor a Kőröshegyi-séd által táplált tó, illetve a klimatikus viszonyoktól függően mocsaras – lápos terület volt. Napjainkra már egy többszöri művelési kísérletbe vonás és lecsapolás utáni állapotban van a legnagyobb kiterjedésű magyarországi szárazulati nádas.

 

 

  1. tábla: Szántódpuszta.

Téma: Szántódpuszta, 1994-ben megkapta az Európa Nostra-díjat építészeti hagyományainak őrzéséért, s az értékes műemlékek helyreállításáért. A majorságot I. András adományozta a tihanyi apátságnak, s többnyire egyházi birtok volt, egészen a török hódításig, amikor elnéptelenedett.

Szántódpusztán ma Idegenforgalmi és Kulturális Központ működik, mely számos képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont.

Itt található a Balatoni Akvárium, mely a tó élővilágát mutatja be.
A puszta legszebb része a Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Tihanyi-félszigetre és a Balaton északi partjára, valamint a somogyi dombokra. 

  1. tábla: Szamárkő

Téma: Az érdekes sziklatömböt Zamárdi nyugati faluvégén, a Kiserdő dombhajlatai között találjuk meg. A kő a vulkáni utóműködés idején képződött. A mélyből feltörő gőzök és gázok, a forró víz és a benne lévő ásványi anyagok cementezték össze a homokot szilárd kőzetté. A szürke homokkőben megkövült csigák láthatók.
A legenda szerint erre járt szamárháton a gyermek Jézus Szűz Máriával és Szent Józseffel. A kő mellett elhaladva, a szamár odakapott a szikla oldalán kinőtt fűcsomóhoz, ezért lett a kő neve Szamárkő. A két mélyedés pedig Jézus lábnyoma és a szamár patájának nyoma.

  1. tábla: Vaskereszt - erdőrezervátum információs tábla

Téma: Zamárdi határának legmagasabb pontján - az erdő közepén - található a Vaskereszt. A kereszt tégla alapzaton áll, kovácsoltvasból készült igényes, míves munka.

Közelében az erdőrezervátum leírása olvasható egy információs táblán.

Az erdőrezervátumban zonális mészkedvelő tölgyes, a völgyekben cseres tölgyes található. Az élőhely itt üdébb, gyertyános-tölgyes erdők számára is alkalmas lehetne. A védőzónában tájidegen fenyők hótörött állományai láthatóak, és terjed a bálványfa is.

  1. tábla: Kilences-tető

Téma: Az információs tábla bemutatja a Somogyi dombvidék gazdag vadvilágát.

  1. tábla: Szent Kristóf szobra

Téma: A bevásárlóközpont előtti térségben álló hatalmas bronzszobor - Botfai Hűvös László alkotása - Szent Kristófnak, az úton járók védőszentjének állít emléket.
A szobrot először 1939-ben állították fel nem messze mai helyétől, az útkereszteződés mellé. Az avatáson maga József főherceg is megjelent. 1957-ben barbár ateisták ledöntötték. Évtizedekig rejtegették a balatonföldvári kápolnában. Hosszú küzdelem indult újrafelállításáért. Egy ideig a szántódpusztai Szent Kristóf-kápolna előtt állt, onnan helyezték át jelenlegi helyére.