1.  Szervezeti rendszer

A Szövetség szervezeti felépítését és kapcsolati rendszerét alapvetően az Alapszabály határozza meg. Az ebben nem részletezett kérdések szabályozására szolgál a Szervezeti és Működési szabályzat (a továbbiakban SzMSz). A természetjáró tevékenység helyi szervezése és működési feltételeinek biztosítása a tagegyesületek, tagcsoportok (továbbiakban. tagszervezetek) feladata. A Szövetség egész szervezete és működése rájuk épül. Szövetségi képviseletüket azon szervezeteken keresztül gyakorolják, ahol az éves érvényesítést végzik.

1.  Kapcsolati rendszer

Képviseleti és munkakapcsolat van elsősorban a tagszervezetek és különféle helyi (állami, önkormányzati és társadalmi) szervek között. Ennek keretében a tagszervezetek képviselik a természetbarát mozgalommal összefüggő érdekeket, szükségleteket a különféle helyi szerveknél és azokkal a konkrét felmerülő problémák, feladatok megoldására munkakapcsolatban állnak.

A területi természetjáró szervezetek a különféle területi (állami, önkormányzati és társadalmi) szerveknél képviselik az egész terület természetbarát mozgalmát és a feladatokhoz igazodó munkakapcsolatokat létesítenek e szervekkel.

Országosan a Szövetséget az Elnökség nevében a tisztségviselők, az Alapszabályban meghatározott módon képviselik az állami és a társadalmi szerveknél, valamint a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a természetbarát mozgalom érdekeit. A felmerülő feladatok jellegétől függő konkrét munkakapcsolatban állnak ezekkel a szervekkel és szervezetekkel.

A nemzetközi és nemzeti természetjáró szervezeteknél az Elnökség képviseli a Szövetséget, a Közgyűlés döntése által megszabott körben és módon.

A tagszervezetek autonómiájuk alapján önállóan helyi és regionális (ide értve a nemzetközit is) kapcsolatokat létesíthetnek.

1.  A Szövetség tagsága

A Szövetség tagszervezeteiről az Alapszabály 3.1-3.5 pontja, a be- és kilépésről a 3.6-3.7 pontja, a megszűnésről a 3.8 rendelkezik.

A belépési nyilatkozat (1. sz. melléklet) egy példányát a Szövetségnek kell leadni, amely alapján ott nyilvántartásba veszik.

A Szövetség tiszteletbeli tagjára javaslatot tehet bármely tagszervezet, ill. érvényes természetbarát igazolvánnyal rendelkező személy. A javaslatban ismertetni kell a javasolt személy életútját, különös tekintettel a Szövetség elveinek és céljainak megvalósulásáért végzett tevékenységet. A tiszteletbeli tagokat a központ köteles díjmentesen ellátni természetbarát igazolvánnyal és éves érvényesítési kártyával, valamint köteles küldöttgyűlési meghívásról gondoskodni.

1. A Küldöttközgyűlés

A Küldöttközgyűlésnek a küldöttlétszámot az előző év végéig befizetett érvényesítési díj alapján kell megállapítania. Az éves elszámolás rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A küldötteket a küldő szervezet megbízólevéllel (3. sz. melléklet) látja el, amelynek tartalmaznia kell a küldő szervezet és a küldött nevét, valamint a küldött által képviselt mandátumok számát. A megbízólevelet a küldöttközgyűlés megkezdése előtt a Mandátumvizsgáló Bizottságnak kell leadni. A Bizottság a szavazólapokat ezek alapján adja ki. A Mandátumvizsgáló- és a Jelölő Bizottság elnökét és tagjait az Elnökség kéri fel.

A Küldöttközgyűlés időpontját az éves eseménynaptárban, a Természetjárásban és a médiákban közzé kell tenni. Az időpontokat úgy kell megválasztani, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a napirendi pontok esetleges módosításához.

A Küldöttközgyűlés elé az Elnökség terjeszti elő az anyagokat. Az Elnökség által előkészített anyagokat, ha azok az Alapszabályt, a Szövetség fő céljainak és tevékenysége fő irányainak, arculatának, értékrendszerének meghatározást, a Szövetségi érvényesítési díj megállapításának alapelveit, vagy a Szövetségnek más szervezetekkel történő egyesülésének, illetve feloszlásának kérdését érintik, legalább „kétkörös” szövetségi vita után, az egyéb anyagokkal együtt, harminc nappal a Küldöttközgyűlés előtt a küldő szervezet részére postázni kell. A felsorolt témákat érintő elképzeléseket a „Küldöttközgyűlési javaslat” megjelöléssel úgy kell az Elnökséghez eljuttatni, hogy megfelelő vitára kellő idő legyen. Az ilyen jelzésű anyagok vitára bocsátását az Elnökség nem tagadhatja meg. A határidőre beérkezett egyéb, Küldöttközgyűlés elé szánt anyagot – véleményezve vagy anélkül – ha az nem a fentiekben felsorolt témákat érinti, úgy az előző határidő szerint kell a Küldöttközgyűlés elé terjeszteni.

1. Az Elnökség

Az Elnökség tagjai a feladatokat az éves munkatervben szereplő projektek alapján egymás között arányosan felosztják, melyet a naptári ütemtervben rögzítenek.

A munkaterv szerinti elnökségi ülések összehívásáról az elnök, az értesítésről és az anyagok postázásáról az irodavezető gondoskodik. Az értesítést és a kiküldendő döntésre előkészített anyagokat az adott elnökségi ülés előtt 10 nappal postázni kell. Helyszíni kiosztású anyagok általában azonnali döntést nem igénylő, tájékoztató anyagok legyenek.

A következő ülés döntést, ill. határozatot igénylő anyagainak első változatát (vitaanyag megjelöléssel) lehetőleg az elnökségi ülés végén, de legkésőbb az adott ülés előtt 10 nappal az elnökségi tagokhoz el kell juttatni.

Rendkívüli elnökségi ülést a mozgalom egészére kiható kérdésekben a lehető legrövidebb határidők figyelembevételével egy személyben az elnök javaslatára, vagy az Elnökség 1/3-ának kérésére vagy a Felügyelő Bizottság kezdeményezésére az ügyvezető hívja össze.

Az Elnökség a beterjesztett anyagok alapján, egyszerű többséggel dönt. Ez lehet egyszerű döntés vagy határozat, ill. ajánlás és állásfoglalás.

Általában döntés történik az Elnökség működésével, egyes előkészítő és munkafolyamatokkal kapcsolatos kérdésekben tájékoztató anyagok elfogadásakor más, határozatot, ill. állásfoglalást nem igénylő ügyekben.

Általában határozatokat hoz az Alapszabály 6.7 pontja szerint hatáskörébe utalt kérdésekben.

Az ajánlás általában a természetbarát mozgalom egészét érintő magatartási, eljárási, szabályozási stb. kérdésekben kialakított, a tagszervezeteknek követésre javasoltakat tartalmazza.

Általában állásfoglalás születik a nem az Elnökség hatáskörébe tartozó döntések, illetve nem a természetbarát mozgalom kereteiben működő szervezetekkel kapcsolatos vélemények, javaslatok ügyében.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülések dátumát, a jelenlévők névsorát, a megvitatott pontok főbb tartalmát, kérésre valamennyi résztvevő szó szerinti hozzászólását, vagy ellenvéleményét; az elfogadott határozatok szövetét és sorszámát; a szavazatok arányát. A jegyzőkönyvet a Szövetség irattárában határozatlan ideig kell megőrizni oly módon, hogy abba bármely tagszervezet megbízottja igény szerint betekinthessen. Az Elnökség döntéseiről, határozatairól, ajánlásairól és állásfoglalásairól a Természetjárásban vagy a Szövetség hírlevelében a tagszervezeteket tájékoztatni kell.

A Küldöttközgyűléssel kapcsolatos elnökségi feladatok:

- a helyszín, az időpont megállapítása,

- a napirendi javaslat megállapítása,

- a vita- és egyéb anyagok közreadása,

- a küldöttközgyűlési bizottságok tagjainak megbízása.

1. A Küldöttközgyűlés bizottságai

Előkészítő és Szerkesztő Bizottság

Tagjait néhány rész felelőssel kiegészítve az Elnökség köréből célszerű választani.

Feladata az ügyvezető közreműködésével a vitára bocsátott dokumentumok előkészítése, a küldöttközgyűlés zavartalan lefolyásának biztosítása, a határidők betartása és küldöttközgyűlés technikai előkészítése.

Mandátumvizsgáló Bizottság

Tagjai a Szövetség Alapszabályában és szervezeti kérdéseiben jártas, a jelölésben személyileg nem érintett, köztiszteletben álló szervezett természetbarátok lehetnek. Feladata a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a küldöttállításra jogosult tagszervezetek küldöttlétszámának előzetes megállapítása, és a megbízólevelek alapján a szavazólapok kiadása, a küldöttközgyűlés határozatképességének megállapítása.

Jelölő Bizottság

Tagjait a természetbarát közéletben ismert, jó mozgalmi kapcsolatokkal rendelkező személyekből kell összeállítani. Feladata a tagszervezetek véleményének kikérése, a beérkező személyi javaslatok összegyűjtése, rangsorolása és közreadása, ezek hiányában megfelelő jelöltek felkutatása, szükség esetén önálló bizottsági javaslat kialakítása.

Szavazatszámláló Bizottság

Feladata a szavazatok összeszámlálása és a Küldöttközgyűlésen való közzététele.

1. Munkabizottságok

A munkabizottságok az Elnökség munkáját szakmai kérdésekben támogató, szakmai feladatokat ellátó szervek. A munkabizottságok alakulhatnak állandó, és egy-egy feladatra is.

A munkabizottságok belső felépítésüket és működési rendjüket maguk alakítják ki, melyet az Elnökség hagy jóvá. A szervezetek saját munkaterületükön – hatáskörükön belül – információs és munkakapcsolatokat tartanak fenn. Minden évben elkészítik munkaterüket, amit az Elnökség elé terjesztenek. Programjaikhoz költségvetést készítenek (törekedjenek a nyereséges programokra), pályázatokat írnak, szponzorokat, hirdetőket keresnek.

A szervezetek a saját hatáskörüket meghaladó döntési javaslatokat kötelesek az Elnökség elő terjeszteni. Az irodavezető segítségével kapcsolatot tartanak a többi bizottsággal, egyeztetik terveiket.

A munkabizottságok tevékenységét az elnök, vagy az elnök által megbízott elnökségi tag felügyeli. A munkabizottságok felsorolását és feladataikat a 6. sz. melléklet tartalmazza.

1. Tisztségviselők

Elnök:

Két elnökségi ülés között gyakorolja a munkáltatói jogkört az ügyvezető és az irodavezető tekintetében. Végrehajtja a Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatait, két elnökségi ülés között biztosítja a Szövetség folyamatos működését. Akadályoztatása esetén gondoskodik az őt helyettesítő tisztségviselő kijelöléséről.

Alelnökök:

Regionális szervezetekben képviselik a Szövetséget és felkérésre a tag- és társszervezetek rendezvényein képviselik az Elnökséget.

Ügyvezető:

Feladatait az Elnökség döntései és az Alapszabály 7.3 pontjában foglaltak szerint végzi.

Gazdasági vezető:

Feladatait az elnökség döntései és az Alapszabály ….. pontjában foglaltak szerint végzi.

1. A Szövetség központja

A Szövetség székhelye és központja Budapesten a VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 31. II/3. szám alatt működik. A munkát társadalmi munkatársak és munkavállalók is végezhetik. Az alkalmazottak munkaviszonyának szabályait a Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai határozzák meg. Az ügyvezető az Alapszabály 7.3 pontja alapján irányítja a központ munkáját.

A szövetség központjában végzendő feladatok:

- tagszervezetek folyamatos nyilvántartása és annak hozzáférhetővé tétele; érvényesítés elvégzése; testületi ülések előkészítése; levelezések lebonyolítása;

- ügykezelés, irattározás biztosítása;

- testületi nyilvántartások, címjegyzékek vezetése; információáramlás biztosítása;

- sajtó és propagandamunka szervezése;

- kiadványok előkészítése, készíttetése, terjesztésük megszervezése;

- túramozgalmak, kiadványok, jelvények, oktatási anyagok biztosítása;

- a központ tulajdonában lévő vagyon kezelése;

- könyvelési, számviteli feladatok ellátása; rendezvények előkészítése;

- propaganda anyagok beszerzése, biztosítása;

- házipénztár kezelése;

- technikai anyagok biztosítása.

A munkatársak a munkakörüknél fogva rájuk bízott, illetőleg az általuk elvállalt munkafeladatokat körültekintően és lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint tartoznak teljesíteni. Munkájuk során kötelesek betartani a jogszabályokat, valamint a Szövetség Alapszabályát, Szervezeti és Működési Szabályzatát és egyéb szabályait, ajánlásait. Minden munkatárs kötelessége, hogy a rendelkezésére bocsájtott szövetségi eszközöket célszerűen, tulajdonosi gondossággal használja és kezelje.

A munkatársak igényelhetik, hogy a Szövetség szervei biztosítsák számukra a folyamatos munkavégzéshez szükséges személyi, tárgyi és szervezeti feltételeket.

1. A Szövetség gazdálkodása

A Szövetség éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, amelyet a gazdasági vezető állít össze és az Elnökség hagy jóvá. A Szövetség gazdálkodását a Küldöttközgyűlés és az Elnökség határozatai alapján a Szövetség elnöke irányítja. Az év folyamán törekedni kell az újonnan megjelent és még nem tervezett pályázatokon való részvételre, az esetleges költségvetési módosításokat az Elnökségnek jóvá kell hagynia.

Az elnök, illetőleg az ügyvezető 100 eFt értékhatárig dönthetnek a jóváhagyott költségvetés végrehajtását célzó – egyébként hatáskörükbe tartozó – ügyletekről. A költségvetési előirányzattól történő eltérésről a legközelebbi elnökségi ülésen tájékoztatni kell az Elnökséget.

1. Képviseleti jogkör

A tisztségviselők az Alapszabály 6.7 és 7. pontjában biztosított képviseleti jogköre kiterjed a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartásra is.

Egyéb képviseletet a Szövetség más tisztségviselői megbízás alapján láthatnak el. A megbízáson alapuló képviselet gyakorlásának előfeltétele eseti, vagy meghatározott időre szóló meghatalmazás, amely konkrétan körülhatárolja, hogy a meghatalmazott személy mely ügyre vonatkozóan jogosult képviselni a Szövetséget. Ilyen meghatalmazást az Elnökség nevében a Tisztségviselők adhatnak.

A gazdasági vezető munkakörével kapcsolatos feladatok során állandó jellegű – visszavonásig érvényes, munkakörre vonatkozó – meghatalmazás alapján képviselheti a Szövetséget információs munkakapcsolatokban.

A Szövetség képviseletében eljáró személy csak a megbízásban meghatározott körben képviselheti a Szövetséget.

1. Aláírási jogkör

A Szövetség nevében feladataik területén aláírási jogkörrel a tisztségviselők rendelkeznek.

Nemzetközi megállapodások aláírása a tisztségviselők, illetve az Elnökség által meghatározott személyek jogosultak.

Bizottsági kérdések tekintetében a vezetőnek aláírási joga van.

Pénz, illetőleg anyagutalványozást, pályázatok cégszerű aláírását kizárólag az utalványozási joggal felruházott személyek írhatnak alá. Pénzintézeti megbízásokat, csekkeket és más iratokat a pénzintézetek mindenkori előírásainak megfelelően kell aláírni.

A szövetségi bélyegzők használatára kizárólag az aláírási jogkörrel rendelkezők jogosultak. A szövetségi bélyegzőket biztonságosan zárható helyen kell őrizni.